Mind a férfiak, mint a nők különféle stratégiákat alkalmaznak annak érdekében, hogy elrejtsék a titkos viszonyaik bizonyítékait.
Azonban a szakértők szerint ezek a bizonyítékok meglehetősen könnyen tetten érhetőek és lefülelhetőek, a kérdés inkább csak az, szembe merünk-e nézni velük. A legtöbb ember felnőttkorára alighanem elmondhatja magáról, hogy legalább egyszer becsapták az élete során, bár lehet, hogy erre csak utólag jöttek rá.
Sokan szeretik elhitetetni magukkal, hogy éleslátóak és kiváló emberismerők, azonban a rossz tapasztalat ettől függetlenül sem ritka – ellenben kifejezetten fájó, főleg akkor, ha hűtlenségről, vagy baráti árulásról van szó.
A megtévesztés mesterei jól elrejtik a vörös zászlókat
Menelaos Apostolou szerint a vörös zászlók mindig ott lebegnek az orrunk előtt, csak nem feltétlenül tudjuk, hol és mit keressünk. Ennek pedig legfőbb oka az, hogy gyakran a megtévesztés mesterei előtt állunk. Azaz olyan emberek próbálnak becsapni minket, akikről ezt egyáltalán nem feltételeznénk. A szakértő a „Catch Me If You Can: Strategies for Hiding Infidelity”, 2022-es tanulmányában olyan stratégiákat fedett fel és azonosított, amelyeket az emberek azért használnak, hogy elrejtsék titkaikat és ne derüljön ki a hűtlenségük.
Menelaos nem kevesebb, mint 53 hűtlenség-leplező cselekményt azonosított és ezeket 11, szélesebb körű hűtlenség-elrejtő stratégiába sorolta. Felmérése alapján a résztvevők 70%-a legalább 7-et használ is közülük.
A professzor kiemelte, ennek hátterében az áll, hogy a hűtlenséget gyakran csak úgy sikerül sokáig elfedni, ha ezeket a stratégiákat egymással kombináljuk, és tudatosan vetjük be a partnerek által alkalmazott, felismerései stratégiák ellen. Ez viszont egyúttal a legnagyobb kockázat is a hűtlenkedők számára.
A manapság ismeretes védekezési mechanizmusok ugyanis arra épülnek, hogy a partnerek felderítési módszereit ellensúlyozzák.
Tehát, éppen azért olyan könnyű lebuktatni a félrelépőket, mert olyan taktikákat választanak, amikkel nyomban el is árulják magukat. És úgy fest, hogy a hűtlenkedőknél már csak azok felkészültebbek, akik gőzerővel nyomoznak. A tanulmány során 47 olyan tevékenység került azonosításra, amely arra szolgált, hogy a partnerek kiderítsék, vajon hűtlen volt-e a másik felük.
Mivel próbáljuk lebuktatni a félrelépőket?
Általában azzal, hogy (sokszor tudat alatt) igyekszünk figyelni, milyen változások történtek a viselkedésükben, és ezek közül melyek lehetnek azok, amik hűtlenségre utalnak. A második leggyakoribb stratégia a „kérdezés-megfigyelés” volt. Ennek során a gyanakvó felek furcsa kérdéseket tettek fel és ellenőrizték, változott-e a partner szokásos reakciója. A harmadik stratégia során a gyanúba keveredett felet random módon ellenőrizték: vajon tényleg ott volt, ahol mondta?
A toplista után már drasztikusabb lépések következtek. A hűtlenségtől tartó partnerek kutakodtak a holmik között, beleértve a ruhákat, mobilokat, számítógépeket is. Attól sem rettentek vissza, hogy a barátokat használják fel a cél érdekében. Közös ismerősöktől kértek segítséget, hogy próbáljanak információt kinyerni a gyanúba keveredett partnerből.
A legkevésbé gyakori, de létező stratégia is említésre került a tanulmányban, ami alapján rejtett kamerákat és magánnyomozókat alkalmazva kémkedtek partnereik után a féltékeny társak.
Ezek tehát a leggyakrabban alkalmazott és általában leghatékonyabb hűtlenség-észlelési stratégiák, amikre a félrelépők különféle hűtlenség-elrejtő stratégiákat alkalmaznak. Azonban ennek a „versenynek” nincs nyertese, hiszen bárki is kerekedik felül a másikon, a kapcsolat alapjaiban kerül ellehetetlenítésre azáltal, hogy megszűnik benne a bizalom.