Húsvéti finomságok egészséges alternatívái

A húsvét talán az egyik legegészségesebb ünnepünk, legalábbis ami az étkezést jelenti. Ha jobban belegondolunk, ez nem is olyan meglepő, hiszen a tavasz a megújulás időszaka és elődeink minden bizonnyal jól tudták, mire van ilyenkor szüksége a szervezetünknek.

A húsvét egyik alapvető jelképe a tojás, melyet akarva-akaratlanul egészségtelen ételnek állítottak be, mondván, hogy negatív hatással bír a koleszterinszintre. Köszönhetően az újabb kutatásoknak, kiderült, hogy a problémákért sokkal inkább a telítetlen zsírsavak, mintsem a tojás felelős. 
 

Annyi biztos, hogy ezt a finomságot, sütve, főve egyaránt fogyaszthatjuk, hiszen amellett, hogy kiválóan laktat, egy darabban csak 68 kalória van.

Húsvétkor minden asztalon ott a helye a frissen főtt sonkának. A legjobban akkor járunk, ha sikerül háznál vásárolunk ezt a finomságot, majd mi magunk készítjük el olyan istenien, hogy mindenki megnyalja a tíz ujját a kóstolás után.
 

A nyers sonkát érdemes egy éjszakára hideg vízben áztatni, majd másnap az immáron sós lében készre főzni – természetesen a legfinomabb és legfrissebb zöldségek társaságában. Ízlés szerint fűszerezhetjük is alaplevet fokhagymával, mustárral, borssal, babérlevéllel.

Mi más lehetne a legtökéletesebb körítés a húsvéti reggeli mellé, mint a torma? Bár az üveges, ecetes változat sem éppen a legrosszabb választás, össze sem hasonlítható a végeredmény a frissen szedett, majd lereszelt változattal. 
 

A torma amellett, hogy ízletes, tökéletesen passzol a húsvéti sonkához, kiemelt hatással bír a vérkeringés és az emésztés serkentésére, ráadásul könnyedén felveszi a harcot a vírusokkal és a baktériumokkal.

A friss, tavaszi zöldségek nem hiányozhatnak sem az étrendünkből, sem a húsvéti menüből. Általában nincs is gond vele, hogy az asztalra kerülnek, leginkább a gyermekek azok, akik lázadoznak az egészséges ropogtatnivalók ellen. 
 

Ezt kiküszöbölendő húsvétkor érdemes feldobnod a megjelenésüket; néhány faragott, vagy formába rendezett alakzattal egész biztosan siker aratsz. És hogy mit vethetsz be? Természetesen a retkeket, az újhagymát, paradicsomot, répát, uborkát, spenótot, fejes salátát és – ha az időjárás is úgy akarja – a medvehagymát. 

Húsvétkor ott a helyük az asztalon a frissen facsart gyümölcs- és zöldségleveknek, illetve felnőttek számára a boroknak.
Előbbieket főképp magas vitamin- és ásványianyag-tartalmukért érdemes fogyasztani, míg a borokat többek között koleszterin helyreállító, keringésszabályozó hatásukért célszerű beiktatni a menübe.

Érdemes minimálisra csökkentened a szinte minden menüben szereplő bárányhús fogyasztását, ez ugyanis nagymennyiségű telített zsírsavat tartalmaz, ami káros hatással bír az egész szervezetre. 
 

Bár korántsem egészségtelen, a majonézes, olajos öntetekkel gazdagon meghintett saláták ugyancsak nyomot hagyhatnak a derékméretedben. Tudod, mindenből lehet enni, de csak mértékkel!

Nem túl jó ötlet az sem, ha a gyerekeket folyton teletömitek a kevésbé jó minőségű, csokoládé nyulakkal és tojásokkal, ezek ugyanis csak ritkán közelítik meg a magas és egészséges szintű kakaótartalmat. 
 

Persze nem kell kizárni teljesen az ajándékozásból a formára szabott finomságokat, de a hangsúlyt sokkal jobb, ha inkább a minőségibb nassolnivalókra fektetitek, úgy, mint az aszalt finomságok, sós magvak, étcsokik, a húsvétot pedig jelképezhetik a saját készítésű ajándéktárgyak.