A koronavírus miatti maszkviselés itthon is megosztja a társadalmat, és érdekesebbnél érdekesebb kutatások jelennek meg arról, hogy vajon mitől függ, ki hordja, ahol kötelező, vagy ki ellenzi hevesen. Egy friss tanulmány szerint például antiszociális jellemvonásai lehetnek annak, aki úgy dönt, a szabályozásokkal és ajánlásokkal ellentétben mégsem veszi fel a maszkot még járványidőszakban sem.
Érthető, hogy miért olyan nagy a zavar az emberek fejében, ha a maszkviselésről van szó: a koronavírus-járvány elején még az Egészségügyi Világszervezet és a hazai operatív törzs sem ajánlotta, hogy bárki viselje. Leginkább azért, mert az akkori ismereteink szerint nem védett meg a vírustól. Bár a viselőjének jelenleg sem csökkenti szignifikánsan a fertőzésveszélyt, ha például az arcába köhög egy koronavírusos, vagy ha ő maga tünetmentes, mégis beteg, akkor megelőzheti, hogy sok embernek átadja a vírust. Tudjuk ugyanis, hogy nem csak cseppfertőzéssel terjed, hanem a kilélegzett aeroszolokon is megtapadhat.
Jelenleg Magyarországon szerencsére nem tombol igazán a járvány, de a második hullám megelőzése érdekében a boltokban és a budapesti BKV járatain kötelező a maszk viselése. Sok országban már utcára se mehet az ember nélküle, de itthon még viszonylag enyhe korlátozások vannak érvényben.
Ennek ellenére is sokan ódzkodnak a maszkviseléstől, sőt, sokak szerint még egészségtelen is hordani. Ők a kilélegzett szén-dioxidtól félnek, valamint attól, hogy nem jut elég oxigénhez a szervezetük, mindkettőtől persze teljesen alaptalanul. Az egyetlen probléma az lehet, ha valaki tüdőbetegségben vagy egyéb légzőszervi betegségben szenved. Számukra a nagyon erős szűrős maszkok hosszú távon jelenthetnek némi veszélyt, de a lakosság számára ajánlott egyszer használatos és szövetmaszkok nem.
Mire utal a maszkviselés, vagy annak hiánya?
A Brit Tudományos Akadémia friss kutatása szerint 71 országban kötelező mindenhol a maszkhasználat. 15 országban mindenhol zárt helyeken, 7 országban a tömegközlekedésen, 12 országban pedig zsúfolt helyeken és a tömegközlekedésen egyaránt fel kell venni a maszkot.
Szakértők szerint arra utal az, hogy ilyen körülmények között sem hajlandóak sokan maszkot viselni, hogy antiszociális személyiségjegyekkel rendelkeznek. Ahhoz hasonlítják a helyzetet, mint amikor valaki alkoholos befolyásoltság alatt ül autóba. Lehet, hogy saját magának ezzel nem árt, de veszélyezteti a többieket a felelőtlen viselkedéssel. Régen teljesen természetes volt az is, hogy néhány pohár alkohol lecsúszhat vezetés előtt, sőt, az is, hogy valaki nem kapcsolja be a biztonsági övét – ma azonban mindez megváltozott, hasonlóan a maszkviseléshez.
Egy korábbi, a Kaliforniai Egyetem által végzett kutatás azt is kimutatta, hogy összefüggés van a szerényebb munkamemória, kognitív képességek és a szociális távolságtartás, valamint maszkviselés hiánya között.
Akinek jó a munkamemóriája, az jellemzően gyorsabban alkalmazkodik, és kevésbé végzi megszokásból, rutinból a mindennapi dolgait, így képes azokat gyorsan meg is változtatni. Ez a képesség hiányzik azokból, akiknek mentális képességeik ilyen téren gyengébbek. Pont ezért lehet, hogy kevésbé tartják a másfél méteres távolságot, és nem hordanak maszkot, még akkor sem, amikor éppen egy világjárvány tombol.
Egyik szakértői kutatás sem hozza túl jó színbe azokat, akik a kötelező maszkviselést megtagadják. Ez valójában érthető is, hiszen nem egy óriási szívességről van szó annak érdekében, hogy megvédjük az embertársainkat egy potenciálisan halálos vírus átadásától.