Azonnali segítség kell!
Az első sokk utáni pár óra, nap sok mindent meghatároz, főleg, ha a sokk időpontjában nincs a gyerek számára ismerős ember a közelben, akinek jelenléte biztonságot ad.
Idegen segítőként egy dolgot tehetünk: megnyugtatóan viselkedünk. Biztosítanunk kell a gyereket arról, hogy biztonságban van, ehhez pedig lélekjelenlét kell. Higgadtságra van szükség, megnyugtató mosolyra.
A legfontosabb a szemkontaktus. Amennyire lehet, el kell „kerültetni” a gyerekkel az összeomlást, mert ha ez megtörténik, idegenként nem tudjuk megnyugtatni a gyereket, aki nem lesz együttműködő, ami kezelhetetlenné teszi a helyzetet (például egy balesetnél akadályozza mentést). Olvass még a témában
Jó volna, ha minden mentőben lenne ilyen esetben egy pszichológus, vagy legalábbis létezne egy forró drót, aminek kapcsán gyors szakmai segítséget lehetne igénybe venni. De tudomásom szerint nincs…
