3. Nézőtéri (audience) nézőpont
Képzeld magad egy néző helyére, aki figyeli a színpadot. A „dráma” a belső érzelem, te pedig távolról figyelsz. Így könnyebb elkülöníteni az érzelmet a gondolataidtól, a történetektől, amiket hozzá fűzöl: „Szomorú vagyok, a fejemben egy hang azt mondja, hogy ez sosem fog elmúlni.” Látni, hogy ezek csak gondolatok, nem tények, segít a feszültség oldásában.
