A nőiség megjelenése a képregényekben egy olyan terület a műfajon belül, ami mostanában formálódik leginkább. A folyamat körülbelül egy évtizede indult el és a végkifejlet még a szakértők szerint is kiszámíthatatlan. A modern kori comic történelmében még soha nem volt ennyi női hős, ennyi női alkotó és a sztereotip női megjelenés is átalakulni látszik.
A változás egyik legkézenfekvőbb jele a csodanő, Wonder Woman. A mozi filmek kedvelői idén ismerhették meg a nevét, holott valójában már a negyvenes években az egyik legnépszerűbb szuperhős volt a DC Comics kiadásában. A hősnő egy negyvenhét éves pszichológus, William Moulton Marston agyából pattant ki. Eredeti elképzelése szerint egy olyan domináns nőt szeretett volna ábrázolni, aki egyben gyengéd szerető és odaadó édesanya is.
Tehát Wonder Woman a megszületésekor egy görög, mitologikus, harcos asszony volt, egy valódi amazon. Marston szándékosan úgy írta meg a történeteket, hogy abban saját pszichológiai elméletei és felfedezései is helyet kapjanak, a képregény által népszerűsítve azt. Wonder Woman végül messze túl nőtt alkotója elképzelésein. Marston képregényének egyik rendszeres eleme, a megkötözött és kiszolgáltatott nő, aki gyakran maga Wonder Woman volt, igen hamar bíráló kritikákat váltott ki a kiadón kívülről és belülről egyaránt.
A visszatérő szimbolikus jelenet erotikus fantáziaként is értelmezhető, ennek ellenére (vagy épp ezért?) Wonder Woman hamar kiadója legsikeresebb szereplőjévé vált és még 78 évesen is rendkívül népszerű.
Viszonylag kevés amerikai képregényről mondható el, hogy magyar fordításban is megjelent. Ezek a kiadások csak a legritkább esetben kaphatók újságárusoknál és az áruk is a könyvekével vetekszik, néhány száz forintos füzetek és több tízezer forintos, díszdobozos képregény kötetek is vannak a piacon. 
Szintén népszerű női karakter a képregények világában Zatanna, aki egy mágus, különleges képességeit nem csak a közönség ámítására használja, hanem a való életben is. Már a hatvanas években felbukkant, de igazán csak a kétezres években vált ismertté. Zatanna önmagában, a külsejével is képes lenne a férfi olvasókat elvarázsolni, de természetfeletti képességei csak fokozzák ezt az élményt.
A keleti kultúra kedvelői szinte rajonganak Elektráért, aki egy bérgyilkos ninja, jellegzetes fegyvere egy pár szai. Ha közelebbről is megnézzük és valóban őszinték akarunk lenni, akkor kijelenthetjük, hogy Elektra is, Zatanna, Wonder Woman a többi, mainstream képregénybeli hősnőhöz hasonlóan valójában egy álnő.
Erőszakos természete, brutális életvitele és attitűdjei legalábbis semmiképpen sem nevezhetők nőiesnek. Ez az ambivalencia az utóbbi évtizedben kezdett változni. A változás pedig új vásárlókat, új érdeklődőket vonz, olyanokat is, akik eddig valamiért elzárva érezhették magukat a képregényektől. S, hogy kik ezek az új belépők? Nos, nem mások, mint a nők.
Az Image kiadásában megjelent Saga már egy szem kétséget sem hagy afelől, hogy a női lélek is beférkőzött a képregények világába. A Saga egyik alkotója is hölgy (Fiona Staples) és már az első kötet borítója hozza a megdöbbenést: egy csecsemőjét szoptató anya, kezében fegyver, vállát átkarolja egy kosszarvakkal ékeskedő férfi. Persze ne gondoljuk, hogy családi idillről lesz szó a történetben, a szülők ugyanis egy egymással régóta értelmetlen, galaktikus harcot vívó két faj képviselői. A space fantasy-ben űrhajóerdőktől kezdve bolygóméretű bordélyokig tényleg minden létezik, és az olvasót minden egyes epizódban újabb váratlan fajok és világok várják. A narrátor nem más, mint a képregény első lapjain megszülető Hazel, aki valamikor a jövőben, már felnőttként meséli el szülei hányattatásait, akik csecsemőjükkel kénytelenek menekülni egy háborútól sújtott galaxisban.
Akit még továbbra sem sikerült meggyőzni arról, hogy a szőke, szikrázó tekintetű, nagymellű, bugyiban megjelenő női karakterhősökön túl is van élet, azoknak máris ott van Ms. Marvel. A 16 éves muszlim lány pakisztáni bevándorlóként él az Egyesült Államokban. A képregényt szerző G. Willow Wilson (szintén nő) elmondásai alapján a sorozat Ms. Marvel, eredeti nevén Kamala Khan vibráló világára fókuszál, miközben a tinédzser megtanul együttélni szuperképességeivel, a családja elvárásaival, valamint a kamaszévek valamennyi nehézségével egy egészen más kultúrában.
A tavalyi nyártól kezdve egy magyar képregényhősnő is betört a piacra, ő Iron Lady. A karakter nem másra épül, mint a háromszoros olimpiai bajnok és nyolcszoros világbajnok úszó, Hosszú Katinka személyére. A történet szerint a világunkkal párhuzamos univerzumot, Noriont a rettegés uralja. Az árnyak félelemben tartják a népet, s már csak kevés Fenomen maradt, akik megfékezhetik a rémálmokat. Hosszú Katinka alteregója, az Iron Lady nap, mint nap küzd ellenük, s különleges képessége segítségével győzi le őket. De mi történik akkor, ha az árnyak átlépnek a világunkba? Az Iron Lady sorozatban Katinka és férje, Shane, valamint barátaik kalandos története havonta jelenik meg, főleg újságárusoknál kapható, ami a hazai piacon meglehetősen ritka.
Sarah Andersen az egyik legfiatalabb amerikai karikaturista. Kezdetben szórakozásból kezdte rajzolni azokat a cseppet sem életrajzi ihletésű (na persze!) Sarah’s Scribbles mini képregényeit, melyek egy-két év leforgása alatt számos országban népszerűvé tették őt magát és a műfajt is a nők körében. Magyar fordításban Felnőni kiábrándító és Puha, boldog puffancs címen jelentek meg a rajzai, melyek egytől egyig a nőiség „nehézségeit” figurázzák ki, miközben a fiatal felnőtt lét hullámvasútján kapaszkodva mutatják be az anyagi problémák, a csajos nyűglődések és a mindennapi élet kínjait. Mindezt persze könnyed humorral fűszerezve.
A szintén Eisner-díjas Paper Girls négy olyan fiatal lány kalandos életéből merít, akik a reggeli órákban újságot hordanak ki a zsebpénzükért cserébe, ám Halloween éjszakáján egy misztikus, jövőből érkező invázióval találják szembe magukat.
Ha már a női képregény karakterekről van szó, megkerülhetetlen a japán moe-kultúra, amelynek meghatározása korántsem könnyű feladat. Az anime/manga rajongók nyilván órákat tudnának beszélni a témáról. Nekem a legismertebb képregénybolti eladó, aki egyébként tényleg mindent tud erről a műfajról, röviden összefoglalta: japán kiscsajok, akik gyakorlatilag semmi értelmeset nem tesznek, de mindenki imádja őket. Persze ez nem magyarázat arra, hogy miért terjed futótűzként a manga lányok iránti imádat, nem csak Japán-szerte, hanem bárhol a világban. Ám a vak is látja, hogy egyre több férfi kezd vonzódni a feminin kultúrához és ezt az identitás válságot tökéletesen kiszolgálja a képregény piacon a moe.
A legtöbb kiadvány továbbra is korhatártalan marad, de főként a fiatal felnőttek fantáziaéhségére épít. Mindent összevetve a képregény ipar végre meglátta a lehetőséget a nőkben (vagy fordítva?), ezáltal elindult egy folyamat, amely a női alkotók, a női karakterek és a nőiség egyre nagyobb térnyerését eredményezi.