Az emberek általában leginkább az intenzív edzések után szoktak nyújtani, pedig a rendszeresebb, kontrolláltabb nyújtásnak rengeteg olyan előnye van, amire nem is gondolna az ember. Ott van például az, hogy jócskán javítja a szív- és érrendszer működésének minőségét, ami már csak azért is fontos, mert az ezekhez köthető betegségek jelentik a vezető halálokot világszerte.
Az érrendszeri betegségek egy gyűjtőnév, minden olyan krónikus betegséget takar, amely a szervezet érrendszerét érinti. Egy felnőtt keringési rendszere összesen nagyjából 160 ezer kilométernyi érből áll, és ha közülük a fontosabb útvonalakban probléma adódik, komoly egészségügyi gondokat, sőt, akár halált is okozhat.
A stroke, a vérrögök, valamint szívroham akkor fordul elő, ha a véráramot sérült, vagy eltorlódott artériák szolgálnák ki. A megfelelő vérnyomás, véráramlás a titka annak, hogy kevesebb legyen a nyomás az artériákon, és ne alakulhasson ki akár életveszélyes probléma is.
A kardiovaszkuláris, vagyis a szív- és érrendszert érintő betegségek világszerte vezető haláloknak számítanak. Hazánkban a várható átlag életkor férfiaknál 8, nőknél 6 évvel marad el az európai értéktől, és az éves halálesetek mintegy felét okozzák a keringési rendszer zavarai. A kardiovaszkuláris megbetegedések közül a teljesség igénye nélkül, gyakoriságukat tekintve kiemelendő a szívinfarktus, a stroke, a koszorúér-betegség és a szívelégtelenség.
A nyújtás áldásos hatása
Most, hogy már kellőképpen rád ijesztettem, jöhet a jó hír is: egy friss kutatás kimutatta, hogy a rendszeres nyújtás kifejezetten jót tehet a keringésednek és a szíved egészségének is. A Milánói Egyetem kutatóinak a The Journal of Physiology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmánya rávilágított, hogy egy 12 hetes, irányított nyújtási program mennyit segíthet a szív- és érrendszer megfelelő állapotán.
A kutatók azt találták, hogy azok, akik passzív nyújtást alkalmaztak legalább 12 héten keresztül, elérték, hogy az artériák véráramlása javuljon, és ezáltal az erek merevsége csökkenjen.
Ennyi idő kellett ahhoz, hogy csökkenjen a vérnyomás, csökkenjen a központi és perifériás artériás merevség is, valamint az érrendszeri funkciók javuljanak.
Érdemes megjegyezni, hogy a kutatásban a passzív nyújtás pozitív eredményeire figyeltek. Ez annyit tesz, hogy a nyújtás erejét egy külső erő adja, ami lehet egy partner, valamilyen eszköz, vagy maga a gravitáció is. Az aktív nyújtás már valamilyen izommunkával is jár, ezt a kutatók nem vizsgálták.
A kutatókat az lepte meg igazán, hogy egy olyan tevékenység, mint a passzív nyújtás, is segíthet a szív- és érrendszer helyes működésében – korábban ezt csak az aktív mozgás során vizsgálták. Az eredmények azt is mutatják, hogy a már kialakult szív- és érrendszeri betegségnél is hasznos lehet a rendszeres nyújtás, így a terápia részeként is érdemes alkalmazni.
Azt azonban szintén meg kell jegyezni, hogy a kutatás viszonylag kis létszámmal, 39 egészséges nő és férfi bevonásával készült – tudományos szempontból egy ilyen kis tanulmányból egyelőre nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni. Az viszont biztos, hogy további kutatásokat érdemes végezni a témában, hiszen passzívan nyújtani nagyjából mindenki tud – még a magasabb rizikófaktorú idősebb emberek is.