Mai napig jól emlékszem, milyen volt elveszítenem a kutyámat, pedig 14 éve történt. Nem voltam már kisgyerek, mégis iszonyú szívfájdalmat éltem át.
Nem számítanak a körülmények, egy állat elvesztése minden gyereknek ugyanúgy fáj
A kutatás szerint a háziállatot tartó gyermekek több mint fele, 63%-a a hetedik születésnapja előtt megtapasztalja, milyen elveszíteni egy kedvencet. A tanulmány készítése során a szakértők 6260 gyermek adatait vizsgálták meg. Megnézték, hogy a kedvtelésből tartott állatok milyen mentális hatást gyakorolnak a fiatalokra.
„Egyértelmű kapcsolatot találtunk a háziállat halála és a gyermekkori, pszichopatológiai tünetek között. Ezek a szimptómák függetlenek voltak a gyermekek társadalmi, gazdasági helyzetétől, valamint attól is, milyen nehézségeket élt át a gyermek korábban”
– magyarázta Erin Dunn.
Kiderült az is, hogy a fiúk jobban ki voltak téve ennek a kockázatnak, ők több mentális problémától szenvedtek azután, hogy elpusztult a kisállatuk, mint a lányok. Ezen kívül a kutatók megjegyezték, hogy nem számított a gyermek életkora, a fájdalom ugyanakkor volt az eltérő korosztályokban. Sőt, az sem volt mérvadó, hogy a fiatalok korábban már átélték-e ezt a traumát, vagy sem.
A szakértők kiemelték, sosem szabad a szülőknek félvállról venniük egy kisállat elvesztését, mert a korai kötődés kialakulása a kedvencekkel éppúgy befolyásolni tudja a gyermekek fejlődését, mint az, mikor az állat elpusztul. A felnőtteknek figyelniük kell arra, hogy az érzések milyen irányba változnak, mélyebbek lesznek-e, tovább tartanak-e a vártnál. Ha ezt tapasztaljuk, akkor biztosítani kell a terápiás beszélgetést a gyászoló gyermekek számára. Ellenkező esetben sajnos akaratlanul is megágyazhatunk a későbbi, pszichés problémáknak.