Elkeserítő, mennyire nem figyelünk gyermekeink étkezési szokásaira

Elkeserítő, mennyire nem figyelünk gyermekeink étkezési szokásaira

Címlap / Életmód / Család / Elkeserítő, mennyire nem figyelünk gyermekeink étkezési szokásaira

Biztos te is hallottad már a tanácsot, miszerint „mellőzd a feldolgozott termékeket”. Általában a különféle életmódváltó, egészségmegőrző javaslatok között találsz erre a megszívlelendő tanácsra, és nem véletlenül: már sokszorosan bizonyított tény, hogy rendkívül káros az egészségünkre a feldolgozott élelmiszer. 

Persze, ezek között is vannak rosszabb és kevésbé káros alapanyagok is.

A legrosszabbak közé tartoznak a feldolgozott vörös húsok, avagy a különféle szalámik, kolbászok, szalonnák.

De nem mondhatjuk hasznosak a chipseket, a kekszeket, akárcsak a félkész, mélyhűtött termékeket sem. Az a helyzet, hogy az emberek nagy része iszonyúan sok feldolgozott ételt fogyaszt, egyes tanulmányok szerint a felnőttek kalória-bevitelük akár 70%-át ilyen formában veszik magukhoz. Nem is csoda, hiszen lényegében minden kényelmi élelmiszer feldolgozottnak, vagy ultrafeldolgozottnak számít.

De akkor mégis mit ehetünk, mire kell odafigyelni? Nem számít feldolgozott ételnek a zöldség, a gyümölcs, a dió- és magfélék, a teljes kiőrlésű gabonák, a gombák. Ugyanígy feldolgozatlan a tojás és a színhús. A többség azonban nem feldolgozatlan, főleg nem természetes, túlsúlyban növényi alapokra építi az étrendjét, aminek meg is van az eredménye.

De mi a helyzet a gyerekekkel?

Sajnos egészen elkeserítő a gyermekek étrendje, amin végül is nincs mit csodálkoznunk: miért is választanák a gyerekek a gyümölcsöket, zöldségeket, ha nem ezt látják szüleiktől? A feldolgozott élelmiszerek tele vannak hozzáadott cukorral, nátriummal, sóval, ízfokozókkal és tartósítószerekkel, miközben alacsony a rost-, a vitamin- és az ásványi anyag tartalmuk. Egyszóval éppen az van bennük többségben, amiből egyáltalán nem kellene fogyasztanunk, és abból van kevés, amiből kellene.

Számos kutatás alátámasztotta már, és ezúttal a Tufts Egyetem kutatói is megerősítették, hogy a feldolgozott élelmiszerek összefüggésben állnak a cukorbetegséggel, az elhízással és más súlyos egészségügyi állapotokkal, beleértve a rákkal is. 

Miből veszünk a legtöbbet?

1999 és 2018 között 2,2%-ról 11,2%-ra ugrott azoknak a fagyasztott, félkész ételekből származó kalóriáknak a száma, amiket elfogyasztunk. A második legnagyobb kalóriaugrás a csomagolt, édes nassolnivalókból és desszertekből származik, amiknek az aránya 10,6%-ról 12,9%-ra nőtt. Ha ezt a két értéket összeadjuk, meg is kapjuk, hogy egy átlagos gyermek manapság az összes kalória-bevitelének 24,1%-át ezekből a félkész, fagyasztott alapanyagból, valamint édességből fedezni. Az étkezések csaknem negyedét!

Szomorú tény, hogy ezzel párhuzamosan a feldolgozatlan, vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerekből származó kalóriák 28,8%-ról 23,5%-ra csökkentek.

A feldolgozás lehetővé teszi, hogy az élelmiszerek tovább eltarthatóak legyenek, valamint fokozzák a fogyasztók kényelmét.

– teszi hozzá Dr. Fang Fang Zhang, a Tufts Friedman Táplálkozástudományi és Politikai Iskola posztdoktori kutatója.

Az ultrafeldolgozott étel egyértelműen kevésbé egészségesek, mint a feldolgozatlan és a minimálisan feldolgozott élelmiszerek, a gyermekek fogyasztásának változásai pedig rendkívül aggasztóak.

Dr. Fang Fang Zhang

A kutatók is kiemelik, hogy érdemes különbséget tennünk a feldolgozott termékek között is. Hiszen egy teljes kiőrlésű pékárú ugyancsak feldolgozott, de kenyér és kenyér között is óriási lehet a különbség. Ha az adott terméket frissen, kovásszal, mesterséges adalékanyagok nélkül sütik egy helyi pékségben, akkor azt össze sem lehet hasonlítani egy előrecsomagolt, felszeletelt, heteken át puha, de szintén teljes kiőrlésűként árult kenyérrel. 

Azért van, amire odafigyelünk

Hogy jó hírt is mondjak, legalább az egyre jobban beépül a köztudatba, hogy mennyire káros a gyermekek számára az üdítő, különösen a szénsavas, cukros italok. Az ezekből származó kalóriák a felmérések alapján 10,8%-ról 5,3%-ra csökkentek a gyerekek körében, ami lényegében 51%-os csökkenés. Érdemes erre továbbra is odafigyelni, mert valóban nagyon káros a felnövekvő generációkra a cukros üdítő fogyasztása, nem beszélve arról, milyen sok üres kalóriát jelent.  

Ez az eredmény megmutatja az összehangolt kampány eredményeit, amit az elmúlt években tettünk a cukros italok fogyasztásának csökkentése érdekében.

Most viszont az a feladatunk, hogy ugyanezt az energiát és elkötelezettséget a feldolgozott és ultrafeldolgozott élelmiszerek ellen fordítsuk.

– mondta Zhang.

Ennek fontosságát mi sem bizonyítja jobb, mint hogy a feldolgozott élelmiszerekre sokszor úgynevezett figyelmen kívül hagyott dimenzióként tekintenek a kutatók. Gyakori, hogy a szakértők úgy vetnek össze egyes táplálkozási irányzatokat, divat-diétákat, hogy nem elemzik külön, az adott étrend hány százalékát teszik ki a feldolgozott alapanyagok. Pedig manapság már egyértelmű, hogy az egyes feldolgozott élelmiszerek különféle egészségügyi kockázatokkal jár.

A kutatók szerint a szülők táplálkozásról alkotott hamis, vagy éppen hiányos képe éppúgy szerepet játszik ebben a rossz tendenciában, mint az időhiány, a családi jövedelmeket érintő egyenlőtlenség. Bármi is legyen az ok, foglalkoznunk kell vele, hiszen semmi sem lehet fontosabb, mint gyermekeink egészsége, jövője!

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást