A gyermekek olvasáskészségének fejlesztését érdemes már babakorban elkezdeni, kisgyermekkorban pedig folytatni. Az olvasóvá nevelés ugyanis egy hosszadalmas, de létfontosságú feladat. Sajnos manapság – akár kényszerből, akár kényelemből – de túl sokszor ülnek a tévé és tablet képernyője elé a gyermekek. Ennek aztán számos hátránya van a későbbiekre vonatkozóan: bizonyos készségek lassabban, vagy rosszabbul fejlődnek azoknál a gyermekeknél, akik túl sokat tévéznek, és ezzel párhuzamosan kevesebb mesemondásban részesülnek.
Az olvasás mentőöv lehet, hiszen oldja a gyermekek szorongásait, segíti feldolgozni az érzelmeiket, kérdéseiket.
Innen pedig már egyenes út vezet oda, hogy a kisiskolás gyermekek maguk is igényeljék azt, hogy könyvet vegyenek a kezükbe, értsék, sőt, élvezzék az olvasást. A szülők feladata az, hogy támogassák ezt az igényt. Ám döntő jelentőségű, milyen követelményeknek felelnek meg azok a könyvek, amik az olvasni tanuló, tudó gyermekek kezei közé kerülnek.
Kifejező, izgalmas képek
Biztosan neked is beégtek az emlékezetedbe a Pom pom meséinek jellegzetes grafikái, Pöttyös Panni kedves karaktere vagy A sehány éves kislány mesekönyv kifejező rajzai. Mindez nemcsak a nagyszerű történeteknek köszönhető, hanem az illusztrációknak, amik annyira képesek megfogni egy gyermek képzeletét. Olvass még a témában
Vajon a mi gyermekeinknek milyen mesekönyv emlékei lesznek?
A túl sok szöveg elijeszti a fiatalokat. Talán nem én vagyok az egyetlen, aki azért hagyta abba rendszeresen az olvasást kiskamaszként, mert a szöveghalmaz egyszerűen végeláthatatlan unalmat ígérve tárult elém.
Azok a könyvek, amik gazdagok képekben, illusztrációkban, nagyobb eséllyel felkeltik a gyerekek figyelmét, és pontosan úgy, ahogy a tankönyvekben található ábrák, ezek a fotók is segítik a megértést, a feldolgozást. Persze a mesekönyvekben érdemes a képzelőerőre is bízni a történtek feldolgozását, de némi illusztrációval ezekben is tovább fenntartható az érdeklődés.
window.googletag = window.googletag || {cmd: []};
