Emberek vagyunk, és hiába is próbálja elhitetni velünk a média, nincsenek szuperanyuk meg szuperapuk, akik sohasem hibáznak, mindig mosolyognak és a bomba alakjuk mellett az egész házat is katonás rendben tartják, miközben minden héten három tepsi muffint sütnek a gyerek focimeccsére. Nem lesz lelki sérült felnőtt a kicsiből, ha nem kapja meg a legdrágább robotot vagy ha néha azt mondod, márpedig most neked is szükséged van fél óra magányra. De az alábbi hibákat, ha lehet, ne kövesd el!
Nem ismered be, ha hibázol
Senki sem mondta, hogy könnyű lesz megőrizni a szülői tekintélyedet, és mellette elismerni, ha a gyerek tudása az őshüllőkről kenterbe veri a tiédet, de ne feledd, a lurkód szemében attól még nem leszel kevesebb, ha szükség esetén elismered, hogy tévedtél, és neki volt igaza.
Apróságnak tűnhet, de ebből a mintából tanulhatja meg azt is, hogyan kezelje későbbiekben a saját kudarcait és hogyan viselje emelt fővel a vereséget.
Ha azt látja, hogy tévedni emberi dolog, és még a szuper-okos anyukájával is megesik néha, azzal csak az ő önbizalmát erősíted, és nem a rólad alkotott képét rontod.
Azt hiszed, nem veszi észre, ha veszekedtek
Azt talán nem is kell mondanunk, hogy a gyerek előtt egymás torkának esni mekkora hiba, de ne hidd, hogy az elfojtott érzelmeket vagy a látszólag ártatlan, de nagyon is szúró, bántó egymásnak sziszegett mondatokat a gyerek nem veszi észre.
Valójában a kicsik nagyon is fogékonyak az érzelmi változásokra, és azonnal tudni fogják, ha valami nincsen rendben.
A legjobb ezért minél előbb megbeszélni és lezárni a vitát, ha pedig a konfliktushelyzet nem oldható fel, például egy válás esetében, akkor mielőbb üljetek le a gyerekkel, és őszintén, az életkorának megfelelő szavakkal mondjátok el neki, hogy mi történik, hiszen a bizonytalanság érzése hamar szorongóvá teheti.
Akkor beszéltek, amikor ráérsz, nem akkor, mikor ő akar
Lássuk be, várakozni felnőttként sem kellemes, gyerekként pedig szinte lehetetlen. Egy kisebb gyerkőcnek a „holnap” vagy akár az „egy óra múlva” beláthatatlan fogalmak, amelyekről csak annyit tudnak, hogy egyszer eljön, de azt nem, hogy mikor.
Ha azt látod, hogy valami komolyan nyomasztja, vagy tényleg érdekli, akkor próbálj meg elszakadni 10 percre a házimunkától, ne aggódj, a mosatlan akkor is ott lesz még, mikor visszamész!
Néha néhány mondat, vagy az új rajzra vetett egyetlen pillantás is elég, hogy a kicsi ne érezze mellőzve magát.
Nem veszed komolyan a problémáit
Zsuzsi nem belé, hanem egy nagycsoportosba szerelmes, kiszaladt színes ceruza a vonalból a színezőben… Felnőtt fejjel szinte megmosolyogtató problémának tűnnek, hiszen mi már pontosan tudjuk, hogy az életben ennél sokkal nagyobb kihívások is várnak még a csemeténkre.
Ő azonban ezekről még mit sem sejt, és saját kis világában ezeket a problémákat éppen olyan súlyosnak éli meg, éppen ezért ne intézd el őket egy legyintéssel.
Persze, nem kell drámát rendezni minden elmaszatolódott cicás nyomda miatt, de legalább hallgasd meg a gondjait, és mondj néhány vigasztaló szót, vagy javasolj valamilyen megoldást, bármilyen bagatellnek tűnik is az ügy.
Nem bízol az ösztöneidben
Amikor egyszerre próbálsz munkaerőként, feleségként és anyaként is helyt állni, nem csoda, ha néha úgy érzed, elveszel a szerepek között. De ne felejtsd el, hogy te vagy a gyermeked anyja, te gondoskodsz róla, és ha valaki, akkor te képes vagy átérezni az örömét és bánatát.
Mivel azt tanultuk, hogy csak azzal foglalkozzunk, amihez értünk, sokan nem mernek énekelni a kicsinek, mert nincs jó hangjuk, nem rajzolnak neki, mert nem jó a kézügyességük, pedig hidd el, hogy a saját csemetéd nem fog kritizálni.
A picinek akkor van szüksége egy vigasztaló dalocskára, amikor lehorzsolja a térdét, és nem akkor, amikor majd a jó hangú óvó néni megtanítja neki.
Helyette döntesz
Szülőként te felelsz érte, ezért az életét érintő döntéseket is neked kell meghoznod – de néha azért engedhetsz egy kicsit. Nem arról van szó, hogy ő választhatja ki, mit néz meg a tévében, vagy mikor fekszik le aludni, de kisebb dolgokban, ha róla van szó, miért ne hozhatna saját döntéseket?
Hagyd, hogy eldöntse, piros vagy kék pólót szeretne, lovas vagy focis táborba megy, akar-e hittan órára járni vagy sem…
Apró lépésekkel érdemes kezdeni, de ez vezet oda, hogy a gyereked megtanulja, a döntéseit magának kell meghoznia, és azután neki kell felelnie majd a következményekért is.
Azon aggódsz, mit gondolnak mások
Ne aggódj, nem te vagy az első szülő, akinek a gyereke üvöltve földhöz veri magát a mirelit pult előtt, vagy aki lekevert egyet a homokozóban a kisfiúnak, aki elvette a lapátját. Persze, nem kell az ilyen jeleneteket elbagatellizálni, de nem is kell drámát csinálni belőle.
Mindegy, melyik anyuka mivel kábít a játszótéren, hidd el, hogy ők sem tökéletesek, és valószínűleg ugyanúgy félnek attól, mit gondolsz a gyereknevelési sikereikről, mit te az ő véleményüktől.
Lazíts egy kicsit, mert itt nincsenek kipróbált szabályok, nem leszel rossz anya attól, ha a gyereked időnként bevágja a durcit, vagy ha úgy dönt, igenis gumicsizmát vesz a fürdőnadrághoz. Ettől még egy gyerekből se lett közveszélyes bűnöző, szóval ne stresszeld magad fölöslegesen.
