Amióta közösségi média létezik, azóta annak előnyei mellett számos hátrányáról is hallhatunk. A legújabb káros hatás a főszereplő szindróma, amely ugyan nem egy tudományos terminológia, mégis érdemes a jelenség mögé nézni. A kifejezés annyit takar, hogy valaki úgy mutatja be az életét a közösségi oldalakon, amely egy kitalált karakter életmódjának, életvitelének felel meg, de a valósághoz nincs sok köze. A saját élet feljavított változata ez, melyben a főszereplő az illető. A hangsúly pedig a szereplésen, egy figura mögé való rejtőzésen van. A jelenséggel Phil Reed, a Swansea Egyetem pszichológia professzora is foglalkozik.
Mi a főszereplő szindróma?
Szerinte természetes, ha időnként az adott élethelyzethez igazítjuk viselkedésünket és mindig személyiségünk más és más aspektusát helyezzük előtérbe a kontextusnak megfelelően. Ettől még nem kerülünk szerepzavarba.
A főszereplő szindróma viszont arról szól, hogy teljesen másnak akar valaki látszani, mint amilyen a valóságban.
A kitalált szereplő életét pedig nagyon könnyű a közösségi oldalakon valódiként tálalni. Egy-egy ügyesen megkomponált kép segítségével azt az illúziót kelthetjük másokban, hogy a kiragadott pillanat a mindennapok része és minden percünk úgy zajlik, ahogy ott egyetlen képben megmutattuk. Olvass még a témában
A főszereplő szindrómát a Münchausen-szindrómával szokták párhuzamba állítani. Ez utóbbi egyes betegségek színlelését takarja, amellyel valójában valamilyen érzelmi problémát akar a személy tudattalanul kezelni. Akkor derül ki, hogy a fantáziaélet valódi probléma-e, mellyel a mélyben meghúzódó önértékelési válságot vagy egyéb érzelmi gondokat akarunk palástolni, ha feltesszük magunknak a kérdést: átültethető-e ez az élet a közösségi oldalról a valóságba? Az általunk ismert mindennapokba beleillik-e ez a kreált kép? Ha őszintén végiggondoljuk, azonnal látjuk, ha nem cseng össze a kétféle valóság.
