A tudósok régóta feltételezik, hogy a legelső csillagközi meteor maradványai a Csendes-óceán fenekén lapulhatnak. Egy kutatócsoport most az állatja, megtalálták őket.
Mélyen a Csendes-óceán sötétjében, nagyjából egy 1,6 km-rel a víz alatt, egy különös fekete-ezüst szörnyeteg kavarja az iszapot. Foltos fémtestével és lila kötélből készült, tekergő köldökzsinórjával a régió sajátos mélytengeri élővilága között egyfajta négyszögletes rájához hasonlíthat. Ez a világ első csillagközi horga – egy egyedülálló szerkezet, amelyet Avi Loeb, a Harvard ellentmondásos fizikusa tervezett és vetett be. Idegen anyagokra vadászik – és lehet, hogy talált is valamit.
Négy évvel ez előtt Loeb egy másik furcsa objektumra gondolva tervezte a szerkezetet: a szivar alakú Oumuamua üstökösre, amely 2017 októberében csendben elsuhant bolygónk mellett, hogy aztán örökre eltűnjön az űr ürességben. Ez volt a Föld első ismert csillagközi látogatója – egy szökevény utazó, amely mintegy 600 000 évet száguldhatott a világűrben, hogy elérje kis kék bolygónkat. Loebnek az idegen űrtárgyr megértésére irányuló törekvése új becenevet – „A Harvard idegenvadásza”-, egy bestsellert és nem kevés kritikát hozott a tudóstársak részéről.
Az üstökös feltűnése után Loeb elhatározta, hogy más kozmikus anomáliák után fog kutatni. Ez vezette el őt egy egyetemi hallgatókból álló csapatot és az IM1-hez – egy furcsa meteorithoz, amely 2014. január 9-én, helyi idő szerint hajnali 3.05-kor robbant fel a Csendes-óceán felett.
Lehet, hogy másik naprendszerből érkezett a meteor?
Loeb most úgy véli, hogy megtalálta ennek az égi betolakodónak a maradványait. Lehet, hogy ezek a ritka, egyenként körülbelül egyharmad milliméter átmérőjű darabkák egy távoli Naprendszerből származó törmelékek? Vajon tényleg sikerült kiszűrnie őket a Csendes-óceán végtelenjéből? És miért is kavar olyan nagy port Loeb állítólagos felfedezése a tudományos körökben?
Ha a Loeb gépe által talált törmelékek valóban az IM1-ből származnak, akkor azok az első, másik Naprendszerből idekerült mintáink lehetnek. Minderről azonban nincs mindenki maradéktalanul meggyőzve:
„Jelenleg nem bizonyított egyértelműen, hogy ez az égitest csillagközi eredetű, sőt, egy meteoroida-szakértő nemrég előadást tartott az Asteroids, Comets, and Meteors 2023 konferencián, amely szerint az IM1-re a legjobb magyarázat egy meglehetősen gyakori, a saját Naprendszerünkből származó kőzetmeteoroid lehet”
– mondja Marc Fries, a Nasa kozmikus por-kurátora.
Mindezek ellenére Loeb továbbra is optimista. A csapata azt tervezi, hogy a talált rögöket a Harvard College Obszervatóriumába viszi, ahol spektrometria segítségével azonosítják a bennük lévő izotópokat. Loeb reméli, hogy a többi meteorithoz viszonyított arányuk elemzésével tesztelni tudja, hogy az IM1 valóban csillagközi eredetű volt-e. Alternatív megoldásként azt is felveti, hogy ez megerősítheti, hogy nem a rögök nem maguktól keletkeztek – hanem esetleg intelligens idegenek készítették őket. Még ha az eredmények nem is ezt a hipotézist igazolják majd, Loeb úgy véli, hogy a vizsgálat mindenképpen megéri.
Ebben még Fries is egyetért – feltéve, hogy a helyes tudományos eljárást követik. „A tudomány annyiban csodálatos, hogy az egyik legelnézőbb emberi intézmény” – mondja. „Bármelyik tudós felvethet bármilyen hipotézist, és bármelyik másik tudós tesztelheti azt a hipotézist. Mindenki tanul valami újat, és haladást érhetünk el az igazság felé. Meglátjuk, hogyan halad ez ebben a konkrét esetben.”