Amikor szeretünk valakit, alapvetően bízunk abban, hogy számíthatunk rá, és tiszteletben fogja tartani azokat a határokat, amiket közösen fektettünk le. A tapasztalat viszont azt mutatja, a valóságban ez gyakran sokkal bonyolultabb…
Minden működik, csak már nem olyan intenzív a szex
Egy kapcsolat lehet átlagon felüli, az még nem garancia arra, hogy hibátlanul fog működni, hiszen még a legszenvedélyesebb viszonyban is idővel kevésbé intenzíven fog lángolni az együttlét:
„Azt akarom, hogy akarjanak. Hogy keressenek. Nem arra vágyom, hogy valaki hajlandó legyen ágyba bújni velem, vagy kötelességből megtegye, mert a házastársam. Azt akarom, hogy tiszta vágyból akarjon lefeküdni velem. Ezt már hiába is keresem otthon.”
… és persze megeshet az is, hogy egy házasságon belül az egyik fél valamilyen kisebb-nagyobb fellángolást él át. Ilyenkor óhatatlan, hogy minden gondolatát kitöltse a képzeletbeli, vagy valós partner, ami miatt automatikusan háttérbe szorulj a valódi élet, a meglévő házasság.
„Gondolok arra, hogy rossz, amit csinálok, egyre inkább bűnösnek érzem magamat. Főleg úgy, hogy a férjemmel alapvetően nagyon jó a szex, csak én már egyszerűen nem akarom. Egyre inkább elégedetlen vagyok azzal, amit otthon kapok, miközben egyre jobban vágyom arra, amit a szeretőm csinál, vagy éppen mond.”