A 192 kilométeres Balkán-ösvény csúcsa három, korábban háború sújtotta nemzetet köt össze, és átszeli a kontinens néhány legkevésbé feltárt táját.
Az Észak-Albániától Dél-Koszovóba és Montenegró északkeleti részébe húzódó albán Alpok helyi albán (Bjeshkët e Nëmuna) és szerb-horvát (Prokletije) nevükön ismertebbek. Mindkettő jelentése „Átkozott hegyek”. Az a kérdés, hogy ezek a fogazott mészkőlejtők hogyan kapták szokatlan becenevüket, továbbra is rejtély marad.
Miért átkozottak ezek az európai hegyek?
A helyi legenda szerint az ördög egyetlen napra megszökött a pokolból, és létrehozta a csipkézett gleccserkarsztokat. Egyesek azt mondják, hogy az Alpok neve egy nőtől ered, aki átkozta a hegyeket, amikor gyermekeivel átkúszott rajtuk egy perzselő-meleg napon, és nem talált vizet. Mások azt állítják, hogy a szláv katonák adták a nevüket a hegyeknek, miközben igyekeztek átmenni rajtuk. A csúcsok rejtélyes eredettörténete bizonyos értelemben Albánia egészének metaforája.
A könyvszerzők és útikalauzok által sokáig „Európa rejtélyének” nevezett Albánia valószínűleg Európa leginkább félreértett országa. Nyelve olyan szemantikai anomália, amelynek nem ismert rokona az indoeurópai nyelvcsaládban. A második világháború után Enver Hoxha tekintélyelvű uralkodó négy évtizedre hatékonyan elzárta a hegyvidéki nemzetet a külvilágtól. Betiltotta a vallást (és a világ első ateista nemzetévé tette az országot); megtiltotta az utazást, így nem csoda, hogy Edi Rama, az ország jelenlegi miniszterelnöke kijelentette, hogy Albánia egykor „Európa Észak-Koreája” volt. A hidegháború alatt Hodzsa meggyőzte a nemzetet arról, hogy a világ többi része meg akarja dönteni a kommunista államot, ezért 500 000 betonbunkerrel töltötte meg az országot, hogy támadás esetén elrejtőzhessenek az emberek.
Érdekes módon a kommunista erődítmény soha nem volt a keleti blokk része. A demokráciába való 1991-es átmenet óta soha nem volt tagja az Európai Uniónak. Ehelyett egyfajta kontinentális paradoxonként létezik: egyike annak a két muszlim többségű nemzetnek Európában (a szomszédos Koszovóval együtt), ahol több albán él az országon kívül (nagyjából 10 millió), mint azon belül (2,8 millió).
Vadregényes túrázóhelyek és arany strandok
Évtizedekig kevés utazó tudott valamit Albánia arany strandjairól, vad hegyeiről és római és oszmán romjairól. Ám az évek során, amióta a balkáni nemzet óvatosan megnyílt a világ előtt, elvarázsolta azokat az utazókat, akik szeretnék felfedezni Európa egyik utolsó vad és legkevésbé feltárt szegletét. A közelmúlt egyik legmerészebb projektje a “Balkán csúcsai” körkörös túraútvonal. A 192 km-es szakasz Albániát, Montenegrót és Koszovót köti össze az Átkozott-hegységet átszelő ösvényeken keresztül.
Ennek a határokon átnyúló projektnek a víziója 2013-ban született, de gyökerei sokkal régebbre nyúlnak vissza. Sok albán és koszovói úgy emlegeti szoros kapcsolatát, hogy „egy nemzet, két állam”, amint azt a népszerű albán „jemi nje” (egyek vagyunk) szlogen is kiemeli. Valójában a koszovóiak 93%-a etnikailag albán és beszél albánul. A projekt keretében az egykor háború sújtotta övezetben most a világ egyik legpáratlanabb túraútvonalát és érintetlen vadont élvezhetnek a természet és a kalandok szerelmesei.