Itt van Európa utolsó igazi vadonja: tökéletes túrázóhely lehet

Az Észak-Albániától Dél-Koszovóba és Montenegró északkeleti részébe húzódó albán Alpok helyi albán (Bjeshkët e Nëmuna) és szerb-horvát (Prokletije) nevükön ismertebbek. Mindkettő jelentése „Átkozott hegyek”. Az a kérdés, hogy ezek a fogazott mészkőlejtők hogyan kapták szokatlan becenevüket, továbbra is rejtély marad.

Miért átkozottak ezek az európai hegyek?

A helyi legenda szerint az ördög egyetlen napra megszökött a pokolból, és létrehozta a csipkézett gleccserkarsztokat. Egyesek azt mondják, hogy az Alpok neve egy nőtől ered, aki átkozta a hegyeket, amikor gyermekeivel átkúszott rajtuk egy perzselő-meleg napon, és nem talált vizet. Mások azt állítják, hogy a szláv katonák adták a nevüket a hegyeknek, miközben igyekeztek átmenni rajtuk. A csúcsok rejtélyes eredettörténete bizonyos értelemben Albánia egészének metaforája.

A könyvszerzők és útikalauzok által sokáig „Európa rejtélyének” nevezett Albánia valószínűleg Európa leginkább félreértett országa. Nyelve olyan szemantikai anomália, amelynek nem ismert rokona az indoeurópai nyelvcsaládban. A második világháború után Enver Hoxha tekintélyelvű uralkodó négy évtizedre hatékonyan elzárta a hegyvidéki nemzetet a külvilágtól. Betiltotta a vallást (és a világ első ateista nemzetévé tette az országot); megtiltotta az utazást, így nem csoda, hogy Edi Rama, az ország jelenlegi miniszterelnöke kijelentette, hogy Albánia egykor „Európa Észak-Koreája” volt. A hidegháború alatt Hodzsa meggyőzte a nemzetet arról, hogy a világ többi része meg akarja dönteni a kommunista államot, ezért 500 000 betonbunkerrel töltötte meg az országot, hogy támadás esetén elrejtőzhessenek az emberek.