A modern életvitel gyakran szembesíti a társadalmat különféle étkezési kihívásokkal, melyek közvetlen hatással lehetnek a test különböző részeire, elsősorban a derékbőség tekintetében. Az életmódunk, beleértve a táplálkozási szokásainkat, meghatározó szerepet játszik abban, hogy megóvjuk a derékméretünket a nemkívánatos növekedéstől.
VIDEO Nagy éves horoszkóp 2025: így alakul az éved személyes és munkahelyi fronton
Általános orvosi ajánlások – egészséges derékbőség
Az ideális derékbőség meghatározásakor több tényezőt is érdemes figyelembe venni: nem, életkor, testalkat és magasság. Mégis, vannak általánosan elfogadott orvosi határértékek, amelyek fölött megnő a különféle betegségek (szív-érrendszeri problémák, cukorbetegség, anyagcserezavarok) kockázata.
– Ideális: 94 cm alatt
– Mérsékelt kockázat: 94–102 cm között
– Magas kockázat: 102 cm felett
– Ideális: 80 cm alatt
– Mérsékelt kockázat: 80–88 cm között
– Magas kockázat: 88 cm felett
A derék–magasság arány jobb mérőszám, mint a BMI
Egyre több kutatás szerint a derék/magasság arány (waist-to-height ratio) megbízhatóbb az egészségi kockázatok előrejelzésére, mint a BMI. Ennek képlete:
Derékbőség (cm) ÷ Magasság (cm)
Ideálisnak akkor tekinthető, ha ez az érték 0,5 alatt van, vagyis a derékbőséged ne legyen több, mint a magasságod fele.
Például: 180 cm-es magasságnál a derékbőség ideális maximuma 90 cm.
Ez az arány nemtől és életkortól függetlenül meglepően pontosan jelezheti a kockázatokat. A Lancet orvosi folyóiratban megjelent tanulmány szerint a derék/magasság arány pontosabban mutatja meg a szívbetegség és a stroke kockázatát, mint a BMI. A viszcerális zsír (ami a hasüregben található) az egyik legveszélyesebb zsírtípus, és gyakran akkor is jelen van, ha valaki nem túlsúlyos – ezt leginkább a derékbőség alapján lehet követni.
A kulcs a kalóriabevitel és az anyagcsere
A kalóriák, amelyeket nap mint nap beviszünk a testünkbe, közvetlen kapcsolatban állnak a súlyunkkal, különös tekintettel a deréktáji zsírlerakódások alakulásával. Az anyagcsere sebessége felfogható a motor teljesítményének mércéjeként, amely eldönti, hogy milyen gyorsan égetjük el a kalóriákat, és hogyan halmozódnak fel zsírraktárak formájában. Ha a bevitt kalória mennyisége rendszeresen meghaladja az elégetett kalóriákét, könnyen tapasztalhatjuk a derékméretünk növekedését.
A felnőttek anyagcseréjének sebessége több tényezőtől függ, mint például az életkor, a nem és az izom-zsír arány. Az életmód és a genetikai hajlam is befolyásolhatja, mennyire hajlamos valaki hízásra, különösképpen a deréktájon. Például a lassú anyagcsere szoros összefüggésben állhat az elhízással, különösen az erőteljes zsírlerakódással a has környékén.
A cikk folytatódik, lapozz!
5 étkezési aranyszabály, amit a világ legidősebb emberei is betartanak
