Egészség / Életmód / Lélek

Érdekes tények és tévhitek a hangulatingadozásról

Érdekes tények és tévhitek a hangulatingadozásról

Az egyik pillanatban zsémbes vagy, a következőben pedig átölelnéd a világot? Csokit kell enned ahhoz, hogy ez a helyzet javuljon? Az idősek pedig mindig zsémbesek, nincs mit tenni velük? Összeszedtük a leggyakoribb feltételezéseket a hangulatingadozással kapcsolatban, és eláruljuk, van-e alapjuk!

A zene mindig hangulatjavító hatású?

Tévhit. A zene valóban javíthatja a hangulatod, növelheti a motivációd és a munkád hatékonyságát. 

Egy magatartástudományi kutatás szerint a megfigyelt önkéntesek hangulata és teljesítménye lényegesen javult, amikor Mozart muzsikáját hallgatták, más komolyzene hatására ugyanolyan maradt, míg a Schindler listája című szerzemény egyértelműen letörte a lelkesedésüket
Nyugi, a te Mozartod akár Britney vagy egy rockzenekar is lehet!

Ételekkel javítható a hangulat?

Tény. Akiknek az étrendje több olívaolajat, lazacot és diót tartalmaz, kevésbé hajlamosak a depresszióra.

Ezen ételek közös titka az omega-3 zsírsav, ami nemcsak a szívvel és az érrendszerrel tesz csodát, hanem a hormonháztartással összefüggésben a hangulatot is javítja: aktiválja az agy „jutalmazás központját”, így boldogságérzetet ad. 

Ez nem tévesztendő össze a cukorlöket nyújtotta „örömmel” – sokkal egészségesebb annál.

Az idegenek csak tovább rontják a kedved?

Tévhit. A British Columbia Egyetem munkatársainak eredményei alapján az idegenekkel való interakció szinte minden esetben javította a kísérletben résztvevők hangulatát.

Ennek feltételezett oka, hogy idegenek előtt mindenképpen könnyednek és vidámnak szeretnénk tűnni, és ez a szerep már néhány másodperc után valóssá válhat. Egyedül is kipróbálhatod, mi történik, ha a jobb kedvet „eljátszod”!

Ha rosszkedvű vagy, könnyebben átverhetnek?

Tévhit. „Szegény embert az ág is húzza!” – tartja a mondás, ami erre az esetre egyáltalán nem igaz. Ausztrál kutatók ugyanis kimutatták, hogy a jó hangulatú emberek több bizalommal viseltetnek embertársaik iránt, így őket a legkönnyebb rászedni. 

Őket követik a semleges hangulatúak, akik különböző környezeti tényezők függvényében már hajlamosabbak felismerni a hazugságot, de a rosszkedvűek szkepticizmusa a legerősebb, ami gyakran megvédi őket a füllentés figyelmen kívül hagyásától.

A hangulat „ragadós”?

Tény. Nem csupán feltételezés, hogy a boldogságot és a rosszkedvet is „elkaphatod”. Méghozzá olyan könnyen, mint az ásításra való hajlamot! 

Egyszerűen csak annyi kell, hogy bizonyos hangulatú emberek közelében legyél, és már néhány perc múltán tapasztalhatod magadon a változást.

„Az ember boldogsága a vele kapcsolatban állók boldogságán múlik” – összegezték a szakértők a kutatás eredményét.

A testmozgás jobb kedvre derít?

Tény. Ennek három oka is van. Egyrészt a sport hozzájárul az új idegsejtek képződésének folyamatához. Minél több friss idegsejted van, annál jobb az idegrendszered részei közötti kommunikáció, s annál kiegyensúlyozottabbnak érezheted magad. 

Másrészt serkenti az agyi vérkeringést, így a friss oxigén nyújtotta táplálék valósággal „feldobja” a szöveteket. Harmadrészt pedig az edzés növeli a dopaminszintet, ami hormonális boldogságlöketet jelent.

A zsémbesség a korral jár?

Tévhit. Bár hajlamosak vagyunk feltételezni, hogy az idős emberek morcosabbak a fiataloknál, valójában semmilyen tudományos bizonyíték nem áll rendelkezésre a témában.
Látszólag jogos lenne a feltételezés, hogy minél kevesebb van hátra az életből, egyre több félelem és kilátástalanság jelenjen meg, de ezzel a korral szerencsére egyfajta bölcsesség és elfogadás is járni szokott, ami megkönnyíti az elmúlás feldolgozását. 
A fiatalok pedig éppen a lehetőségek sokféleségét érezhetik nyomasztónak, tehát ilyen szempontból fordulhat a kocka.
Ha sokszor lecsap rád az indokolatlan rosszkedv, esetleg feltűnően boldog és szomorú periódusok váltják egymást nálad – méghozzá indokolatlanul – bátran keress fel egy pszichológust, aki segít helyretenni a dolgokat!

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást