Az már régóta nem titok senki előtt, hogy a futás nagyon jó hatással van az egészségre, segít, hogy a szívünk és az érrendszerünk a lehető leghatékonyabban működjön, csökkenti a rák kialakulásának esélyét, és a tüdőbetegségek is ritkábbak, ha sokszor űzöd.
Egy brit kutatás viszont most kiszámolta, hogy pontosan hogyan is hosszabbítja meg az életedet a világ egyik legnépszerűbb sportja.
A futás mellett nagyon nehéz érvelni azok számára, akik nem szeretik, és nagyon nehéz bárkit is lebeszélni róla, akik meg igen – nem mintha utóbbival próbálkoznánk, hiszen a futásnak rengeteg egészségre kedvező hatása van. Az hagyján, hogy boldogsághormonokat termel közben a testünk, de a szív- és érrendszeri betegségek esélye csökken, a rák kialakulásának lehetősége is visszahúzódik, és közvetve a túlsúlyhoz köthető betegségek esélyét is redukálja.
A British Journal of Sports Medicine tudományos folyóiratban most megjelent egy tanulmány, ami azt vizsgálta meg, hogy pontosan mennyi futás is kellhet ahhoz, hogy a mozgás a már jól ismert előnyei egyikét, a hosszabb élettartamot produkálni tudja.
A kutatás egy metakutatás volt, ami azt jelenti, hogy rengeteg korábbi, a témában releváns tanulmányt értékel ki: egészen pontosan esetünkben 14-et, amelyeknek így összesen 232 ezer résztvevője volt. Ez már tudományos szempontból nagyon jó mennyiségnek számít, és a konklúziót is le lehet vonni belőle. Sőt, még inkább hitelessé teszi a kutatást az, hogy volt olyan résztvevő, akinek 35 éven keresztül követték nyomon az egészségét, de a legkevesebb időintervallum is 5,5 év volt.
Kiderült, hogy nem kell rengeteget futni ahhoz, hogy látszódjon a pozitív hozadéka a sportnak: még azoknál is, akik heti 50 percnél kevesebbet futottak, átlagosan 27 százalékkal csökkentette a mozgás a korai elhalálozás esélyét.
Ezen kívül a szív- és érrendszeri betegség okozta halálozást további 30 százalékkal csökkentette a rendszeres futás, és 23 százalékkal lefaragta bármely halálos kimenetelű rákfajta kialakulásának esélyét.
Az is kiderült, hogy a több nem mindig jobb: már azoknál is lehetett látni a javulást, akik csak heti egyszer futottak, akik kevesebb, mint heti 50 percet mozogtak, és akik 9,5 kilométer per órás sebességnél lassabban futottak. Ha ezeket összehasonlították a magasabb futásmennyiséggel, nem vettek észre különbséget az életet meghosszabbító következmények között.
dusanpetkovici/depositphotos.com
Fontos viszont azt is kijelenteni, hogy nem arról van szó, hogy a több kevesebb – ha szeretsz futni, még véletlenül se csökkentsd az adagodat azért, mert a kutatás ezt mutatta ki.
Szakértők szerint egyszerűen csak azt jelenti az eredmény, hogy még a ritka és kevés futás is jobb, mint a semmi, és hogy nem szabad eltántorítani azokat a mozgástól, akiknek nincs túl sok idejük nap mint nap edzeni.
Azok, akik most kezdenék a futást, nyugodtan vágjanak bele: ez a kutatás is kimutatta, hogy nem kell rögtön maratonokat futni ahhoz, hogy a testünk meghálálja a mozgást. Még a kevés és a kicsi is többet számít, mint az, ha valaki egyáltalán nem áll fel a kanapéról azzal a kifogással, hogy nincs elég ideje mozogni.