Miért olyan veszélyes a parentifikáció?
A gyermekek olyan feladatokat látnak el, amikre életkorukból adódóan még nem érettek – ez automatikusan azzal jár, hogy szükségszerűen korlátozódnak a fejlődésükhöz szükséges lehetőségeik. Például az a gyermek, aki erőn felül teljesít a házimunkában, biztos, hogy kevésbé szép eredményeket tud elérni az iskolában, hiszen nincs ideje pihenni, vagy éppen felkészülni.
A barátnőm majdnem hozzáment az első barátjához, annyira meg akart felelni a szülői elvárásoknak, mintha meg akarta volna mutatni a helyes utat. Erre jó eséllyel azért nem került sor, mert az esküvőszervezés közepette a szülők elváltak, és a barátnőm pszichológushoz kezdett járni, aki alighanem rávilágított a háttérben zajló eseményekre. A parentifikáció bizonyítottan befolyásolja a gyermekek fejlődését, a pályaválasztást, a párkapcsolatot, a gyermeknevelést, az életfelfogást, az önbizalmat.
Jellemző lehet, hogy a felnövő gyermek fokozottan kontrolálló személyiséggé válik, lassabban és nehezebben találja meg életcéljait, azonban a túlgondoskodás – gyakran már másokra kivetítve – a későbbiek során is meglehetősen gyakran megmarad.
Jellemző probléma a társfüggőség is, az így felcseperedett gyermekek a korábban kihagyott, szülő-gyermeke közötti biztonságos kötődést próbálják meg felnőttkori partnereiken „behajtani”. Olvass még a témában
