Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra, tartja a mondás, de sokak számára ez nem olyan könnyű. Hányszor kapjuk magunkat azon, hogy munka vagy tanulás helyett inkább a neten szörfözünk? Angolul már nevet is adtak ennek a tevékenységnek és kutatások bizonyítják, hogy a „prokrasztináció” már világméretű jelenség.
Abban egyetértenek a szakértők, hogy ez a szokás rendkívül egészségtelen, és azok, akik az utolsó pillanatig halogatják dolgaikat, nagyobb mértékű stresszről, kimerültségről és szorongásról számolnak be. A rendszeres halogatók ráadásul kisebb elégedettséget éreznek munkájuk elvégzése után és a depresszió sem ritka náluk. Miért bámészkodunk a neten ahelyett, hogy a munkánkat végeznénk? A pszichológusok szerint ennek több oka is lehet.
Nem a lustaság az oka
Ha nem haladsz a munkáddal, pedig szorít a határidő, azt hihetnéd, hogy az egésznek a lustaságod az oka, pedig ez nem feltétlenül van így. A történelem során sok híres halogatóról tudunk, például Szókratész és Jane Austen is bevallottan az volt, őket mégsem bélyegeznénk lustának.
Vannak ugyanis „aktív halogatók”, akik nem feltétlenül a net előtt ülnek órákon keresztül, hanem a feladatuk helyett inkább minden mással foglalkoznak: kitakarítják a konyhát, átrendezik a nappalit, beteszik a mosást, mindezt azért, hogy elodázzák a fontos feladatot, amihez nincs kedvük.
Lehet, hogy túl nagy rajtad a nyomás
A szakértők szerint a halogatás egyfajta stresszoldóként szolgál és akár úgy is felfoghatjuk, mint egy cigarettaszünetet. Aki kicsit elkalandozik a világhálón, az egy kicsit megpihen a munkában.
Mivel a halogatás a stressz eredménye, a pszichológusok szerint kis trükkökkel, szokásokkal segíthetünk megtörni a rossz beidegződést.
A stresszt okozó feladat előtt például hasznos lehet, ha lassan 5-től visszaszámolunk, veszünk egy mély levegőt és azt mondjuk magunkban, hogy „Ugyan a feladat miatt feszült vagyok, de most akkor is belekezdek és megoldom.”
Kételkedsz magadban
A kutatások alapján a halogatás egyik vezető oka az, hogy kételkedünk a saját képességeinkben és nem bízunk magunkban eléggé ahhoz, hogy elvégezzük az adott feladatot.
Ha úgy állunk neki valaminek, hogy úgyis rossz lesz, mert nem tudjuk elég jól megcsinálni, ez az önmagunkban való kételkedés lehet a fő oka bénultságunknak.
A pszichológusok szerint ez az alulteljesítés tökéletes receptje. A szorongás ezen módjára nincs azonnali megoldás, itt is a rendszeresen gyakorolt ön-elfogadás bizonyul hasznosnak, hiszen ha mi magunk nem hisszük, hogy a feladatot meg tudjuk csinálni, akkor nem is járunk sikerrel.
Csak a jelen érdekel, a jövő nem
Oka van, hogy az agyad elkalandozik ahelyett hogy a munkára összpontosítana, annak ellenére, hogy tisztában van vele, hogy ennek később negatív következményei lesznek. Az ok pedig az, hogy az evolúció során mindig arra kellett figyelnünk, hogy az adott pillanatban vigyázzunk magunkra, így jövőbeli problémáinkat nem kezeljük túl jól.
Egy kutatás azt is megállapította, hogyha elképzeljük magunkat a jövőben, tulajdonképpen egy idegenre gondolunk, olyan távol áll tőlünk ez a gondolkodás.
Tehát azzal, hogy késlekedünk egy feladattal, agyunk arra gondol, hogy egy jövőbeli idegennek teszünk rosszat, nem önmagunknak. Agyunk az „itt és most” problémák megoldására van „szakosodva”, a jövő gondjainak megoldására kevésbé.
Rossz az időérzéked
A krónikus halogatók időérzéke másképp működik. Az is előfordulhat, hogy ugyan jól érzékelik az idő múlását, csak sokkal optimistábban állnak hozzá és rosszul ítélik meg, hogy mennyi idő alatt végeznek egy adott feladattal.
Ha rendszeresen előfordul, hogy megcsúszol a munkáddal, vagy a tanulással, tedd meg a megfelelő lépéseket: Kezdj neki korábban, maximum korábban végzel. Ha időben sikerült befejezned a munkát, jutalmazd meg magad. Ez azért fontos, mert a neten való szörfözést az agyunk jutalomként fogja fel és ezért „szokunk rá”. Ha azonban azért kapunk jutalmat, mert elvégeztük a munkát, egy idő után át fogunk állni.
Képek forrása: georgerudy/depositphotos.com, Y-Boychenko/Depositphotos.com