VIDEO Év végi fejlődés horoszkóp: ez az, amit még idén kell megfejlődnöd
Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra, tartja a mondás, de sokak számára ez nem olyan könnyű. Hányszor kapjuk magunkat azon, hogy munka vagy tanulás helyett inkább a neten szörfözünk? Angolul már nevet is adtak ennek a tevékenységnek és kutatások bizonyítják, hogy a „prokrasztináció” már világméretű jelenség.
Abban egyetértenek a szakértők, hogy ez a szokás rendkívül egészségtelen, és azok, akik az utolsó pillanatig halogatják dolgaikat, nagyobb mértékű stresszről, kimerültségről és szorongásról számolnak be. A rendszeres halogatók ráadásul kisebb elégedettséget éreznek munkájuk elvégzése után és a depresszió sem ritka náluk. Miért bámészkodunk a neten ahelyett, hogy a munkánkat végeznénk? A pszichológusok szerint ennek több oka is lehet.
Nem a lustaság az oka
Ha nem haladsz a munkáddal, pedig szorít a határidő, azt hihetnéd, hogy az egésznek a lustaságod az oka, pedig ez nem feltétlenül van így. A történelem során sok híres halogatóról tudunk, például Szókratész és Jane Austen is bevallottan az volt, őket mégsem bélyegeznénk lustának.
Vannak ugyanis „aktív halogatók”, akik nem feltétlenül a net előtt ülnek órákon keresztül, hanem a feladatuk helyett inkább minden mással foglalkoznak: kitakarítják a konyhát, átrendezik a nappalit, beteszik a mosást, mindezt azért, hogy elodázzák a fontos feladatot, amihez nincs kedvük.
Lehet, hogy túl nagy rajtad a nyomás
A szakértők szerint a halogatás egyfajta stresszoldóként szolgál és akár úgy is felfoghatjuk, mint egy cigarettaszünetet. Aki kicsit elkalandozik a világhálón, az egy kicsit megpihen a munkában.
Mivel a halogatás a stressz eredménye, a pszichológusok szerint kis trükkökkel, szokásokkal segíthetünk megtörni a rossz beidegződést.
A cikk folytatódik, lapozz!