A pszichológusok szerint a polarizált politika és az egyre nagyobb tudatosság azzal kapcsolatban, hogy a nehéz kapcsolatok milyen hatással lehetnek mentális egészségünkre, egyre gyakoribbá teszik a család elidegenedést.
Egy heves, rassz-kérdéssel kapcsolatos Skype-beszélgetés volt az ok, ami miatt Scott 2019-ben megszakított minden kapcsolatot a szüleivel – meséli a férfi a BBC-nek. Scott anyja dühös volt, amiért a férfi egy polgárjogi aktivistát támogatott a közösségi médiában. Scott szerint édesanyja „sok szörnyű, rasszista dolgot” mondott, miközben hétéves fia hallótávolságban volt. Végül ez vezetett az elidegenedéshez.
Mi vezet a kapcsolat megszakításához?
„Nagyon az volt a szülői érzésem, hogy „ezt nem mondhatod a gyerekem előtt, nem így fogjuk nevelni a gyerekeinket” – magyarázza a kétgyermekes apa, aki Észak-Európában él. Scott szerint az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor apja megpróbálta megvédeni anyja álláspontját egy e-mailben, amely egy fehér felsőbbrendű videóra mutató linket tartalmazott. Megdöbbentette, hogy szülei nem tudták felfogni, hogy az emberek a származásuk miatt áldozatul esnek, különös tekintettel saját családtörténetére. Scott édesapja ugyanis zsidó származású, és sok családtagját veszítette el Auschwitzban.
Nem ez volt az első alkalom, hogy Scott értékütközésbe került szüleivel. De ez volt az alkalom, amikor eldöntötte, hogy teljesen megszakítja velük a kapcsolatot.
A szilárd adatok hiánya ellenére a terapeuták, pszichológusok és szociológusok körében egyre inkább az a felfogás uralkodik, hogy a nyugati országokban egyre terjed az ilyen szándékos szülő-gyerek „szakítás”.
A formálisan „elidegenedésnek” nevezett fogalom szakértői definíciói kissé eltérnek. A kifejezést széles körben használják olyan helyzetekre, amikor valaki megszakítja a kommunikációt egy vagy több rokonával, amely helyzet hosszú távon folytatódik.
Családi elidegenedés és viszályok
„A „végeztem vele” kijelentése egy családtaggal erőteljes és egyedi jelenség” – magyarázza Karl Andrew Pillemer, az amerikai Cornell Egyetem humánfejlesztési professzora. „Ez különbözik a családi viszályoktól, a konfliktusos helyzetektől és azoktól a kapcsolatoktól, amelyek érzelmileg távoliak, de mégis tartalmaznak kontaktust.”
Pillemer, miután rájött, hogy kevés nagyobb tanulmány készült a családok elidegenedéséről, országos felmérést végzett a 2020-as Fault Lines: Fractured Families and How to Mend Them című könyvéhez. A felmérés szerint több mint minden negyedik amerikai számolt be arról, hogy elhidegült egy rokonától. A Stand Alone brit elidegenedési jótékonysági szervezet hasonló kutatásai szerint a jelenség minden ötödik brit családot érint. Ausztráliában és Kanadában akadémiai kutatók és terapeuták azt állítják, hogy a családok szétesésének „néma járványának” vannak tanúi.
A közösségi médiában fellendültek az olyan felnőtt gyermekek online támogató csoportjai, akik az elidegenedést választották.
Egyre nagyobb a szüleiktől elidegenedő felnőttek aránya
Az a tény, hogy a szülők és felnőtt gyermekeik közötti elidegenedés egyre növekszik – vagy legalábbis egyre több szó esik róla –, úgy tűnik, kulturális és pszichológiai tényezők összetett hálózatának köszönhető. A trend pedig rengeteg kérdést vet fel az egyénekre és a társadalomra gyakorolt hatásával kapcsolatban.
Bár a kutatások korlátozottak, a szülő és egy felnőtt gyermek közötti szakítások többségét általában a gyermek kezdeményezi
– mondja Joshua Coleman pszichológus, a The Rules of Strangement: Why Adult Children Cut Ties and How to Heal the Conflict című könyv szerzője.
Ennek egyik leggyakoribb oka a szülő múltbeli vagy jelenlegi bántalmazása, legyen az érzelmi, verbális, fizikai vagy szexuális. A válás egy másik gyakori hatás, amelynek következményei a felnőtt gyermekek „oldal választásától” egészen a családba újonnan érkező emberekig, például mostohatestvérekig vagy mostohaszülőkig terjednek. Mindez a „pénzügyi és érzelmi erőforrások” megosztottságához vezethet.
A kutatók egyre inkább úgy gondolják, hogy az elidegenülésben az értékek ütközései is szerepet játszanak, Scott esetéhez hasonlóan. A Coleman és a Wisconsini Egyetem (USA) októberben közzétett tanulmánya kimutatta, hogy több mint minden harmadik elidegenedett gyermek édesanyja említett értékalapú nézeteltéréseket.
Pillemer közelmúltbeli kutatásai az értékkülönbségekre is rávilágítottak, mint az elidegenedés „fő tényezőire”, a konfliktusok pedig „olyan problémákból adódtak, mint aa vallási különbségek vagy az alternatív életstílusok elfogadása”.
Mindkét szakértő úgy véli, hogy ennek legalább egy része az elmúlt években megnövekedett politikai és kulturális polarizáció. Az Egyesült Államokban az Ipsos közvélemény-kutatása a 2016-os választások után a családi viszályok növekedéséről számolt be. A Stanford Egyetem akadémikusai 2012-ben végzett kutatása szerint a szülők nagyobb hányada lehet boldogtalan, ha gyermekeik olyan valakihez mennek feleségül, aki egy rivális politikai pártot támogat. Ez utóbbi megfigyelés jóval kevésbé volt igaz egy évtizeddel korábban. Egy nemrégiben készült brit tanulmány szerint pedig 10 emberből egy veszett össze rokonával a Brexit miatt.