Óhatatlan, hogy veszteséget és gyászt tapasztaljunk meg az életünkben. De képzeld el, hogy ezt már soha többet nem kell olyan formában megélned, mint eddig…
Az, hogy láthatunk valakit, akit elvesztettünk, vigaszt jelenthet számunkra. Régen ezt úgy tehettük meg, hogy fényképeket nézegettünk és szeretteink emlékét együtt őriztük a közös, családi vacsorák és megemlékezések során. Ehhez képest lassan már a háromdimenziós „képekről” sem kell lemondanunk, köszönhetően a hologramoknak.
Ez nagy ugrás lehet és talán „túl sok” a többség számára, de éppen ezt mondhatták nagyszüleink is a videókra, amik viszont nekünk már teljesen maguktól értetődőek. Azt viszont ők biztosan nem – és talán még mi sem – sejtettük, hogy a mesterséges intelligenciának köszönhetően már nem csupán láthatjuk, hanem beszélgethetünk is elhunyt szeretteinkkel.
Mégis hogyan kommunikálhatunk elhunyt rokonunkkal?
Egy elhunyt, mélyen szeretett ember „feltámasztása” csodálatosnak tűnhet, még ha kellően hátborzongató is, de a moráliskérdéseken felül ez a téma sokkal komolyabb témákat is feszeget. Milyen hatással lesz ez a gyászfeldolgozásunkra, gyógyulásunkra?
Segít vagy akadályoz majd bennünket, ha háromdimenzióban láthatjuk, robotok segítségével megölelhetjük, az AI technológiának köszönhetően pedig beszélgethetünk is elhunyt szeretteinkkel?
Nigel Mulligan pszichoterapeuta azt kutatja, hogyan lehet az AI-technológiát felhasználni a terápiás beavatkozások kiegészítésére, javítására. Még viszonylag gyerekcipőben jár a kérdéskör, de Mulligan azt tapasztalja, hogy a halottak avatárként való feltámasztása több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hajt. Sőt, úgy találta, hogy a gyakorlat több zavart, stresszt, depressziót, paranoiát generálhat és bizonyos esetekben még a pszichózist is tovább tart, mint ahogy egy hagyományos kezelés esetében várhatnánk.
Manapság gyakorlatilag bárki számára elérhető a mesterséges intelligencia, társaloghatunk vele a legkülönfélébb témákról. A fejlesztéseknek köszönhetően pedig már most odáig jutott a technológia, hogy gond nélkül létrehoz virtuális ábrázolást egy elhunyt személyről digitális tartalmak, pl. fényképek, videók által. Az ott „látottaknak” és az e-mailekben, posztokban, megosztott információkban „olvasottaknak” köszönhetően pedig komplett személyiséget, egy különleges virtuális és interaktív „avatárt” kreálhat a technika. Néhány évvel ezelőtt mindez még csak a sci-fik témái voltak, de mára tudományos valósággá váltak.
Akkor ez most segítség vagy akadály a gyászmunka során?
A Mulligan által csak „digitális szellemeknek” nevezett „személyek” vigasztalást jelenthetnek a gyászolóknak. Segítik őket ugyanis abban, hogy újra kapcsolatba kerüljenek elveszett szeretteikkel. Lehetőséget kínálnak arra, hogy olyanokat mondjanak nekik és kérdezzenek tőlük, amiket életükben (már) nem volt módjuk.
Ez bizonyos szinten segítheti is a lezárást, azonban úgy tűnik, hogy a digitális szellemek hatása nem olyan pozitív, ahogy azt várnánk.
A kutatások azt sugallják, hogy legfeljebb ideiglenes segítségként, terapeuta mellett szabad használni gyászfeldolgozásra ezeket a programokat, avatárokat. Másképp elkerülhetetlen lehet a potenciálisan káros érzelmi függés. Viszont aligha várhatjuk, hogy nem dobja valaki záros időn belül piacra az ötletet…
Másrészt hihetetlenül furcsa abba belegondolni, hogy már most mikrochipet ültettek az emberi agyba és belátható időn belül képesek leszünk információkat, akár emlékeket, tulajdonságokat telepíteni ezekre a chipekre – és valószínűleg le is tudunk majd menteni róluk különféle adatokat.
Ez pedig azt jelenti, hogy képesek lehetünk az intellektusunkat felhőben vagy bárhol máshol tárolni. Ha pedig a technológia adott, hogy ezeknek az adatoknak hangot vagy akár hologramot, bármilyen egyéb felületet biztosítsunk, lényegében elérhetjük az örök életet, csak nagyon más formában, mint ahogy azt elképzeltük.
Az mindenesetre biztos, hogy a gyászhoz idő kell és általában akkor is éveken keresztül zajlik, ha szakértői támogatást kapunk. A digitális szellemek akár tovább traumatizálhatják az embereket és súlyosbíthatják a problémáikat, akár a hallucinációkat okozhatnak vagy a meglévő, mentális zavarokat mélyíthetik el.
Az embereknek joguk van hozzá, hogy különféle módon gyászoljanak és emlékezzenek szeretteikre, de az érzelmi és a mentális egészség megőrzése érdekében is fontos, hogy tudatosan próbáljuk meg kezelni azt a hihetetlen újdonságot, ami elé nézünk. Nem lesz könnyű…
Nyitókép: Milko/istockphoto.com