A só fontossága
Gyerekkorunkból emlékezhetünk a magyar népmesére, amiben a királylány úgy szerette édesapját, mint az emberek a sót – a sót, amely ősidők óta elemi táplálékunk és orvosságunk. De egy másik szófordulatban is felbukkan: az élet sava(sója)-borsa, tehát mindennek a legjava.
A só kémiai összetételét tekintve nátriumból és klórból áll, melyek testünk vízháztartásának szabályozásáért felelősek. A napi nátriumbevitel csaknem 100%-át a só fedezi, ez a makroelem pedig elengedhetetlen a szervezet egészséges működéséhez. A megfelelő mennyiségű és minőségű sóbevitel felel még az idegsejtek helyes összeköttetéséért, az ingerületátvitelért, valamint kielégítő mennyiségű folyadék mellett az izmok működésért, az erőnlétért is. Emellett szabályozza a vérnyomást, valamint csökkenti a szívritmus zavarait.
Élettani hatásain túl a gasztronómiában is jeleskedik, hiszen kiemeli az ételek ízét, és egyben természetes tartósítószer is. Olvass még a témában
A jelszó: mértékletesség
A sószegény táplálkozás egyenes következménye a szervezet elsavasodása, ugyanis a vese mint a só fő kiválasztó szerve, csak akkor tudja hatékonyan lebontani a káros hatású savakat, ha megfelelő mennyiségű só áll rendelkezésére. Ezzel szemben a túlzott sófogyasztásnak olyan komoly szövődményei lehetnek, mint a magas vérnyomás vagy szív- és érrendszeri problémák. Nagyanyáink bölcsessége tehát megszívlelendő akkor is, ha éppen a sószóró kerül a kezünkbe: együnk mindent, csak mértékkel.
