Iratkozz fel a Bien.hu hírlevelére!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
Kísértő múlt
A „vékony korszakomból” maradt szép ruhák a szekrényben. Minden nap látom őket és még mindig él bennem a remény, hogy valamikor bele fogok férni valamelyikbe, de három gyerek után, 40 év fölött tudom, hogy erre minimális az esély. A férjem azt mondja, szabaduljak meg tőlük és ha lefogyok, majd veszek szép új ruhákat. Tudom, hogy igaza van, de nem vagyok képes megválni tőlük, bármennyire is fáj nézni őket. Azt a korszakot juttatják eszembe, amikor szerettem magam.
Rendelés
Bárhol, bármit eszel, az emberek ítélkeznek. Ha hamburgert rendelek, mindenki arcára kiül, hogy „na, a dagadék tömi a fejét.” Ha salátát rendelek, akkor az van az arcukra írva, hogy a dagi minek játssza meg magát a salátájával? Családi összejövetelekkor, ha nem szedek másodikat, akkor nagynéném, nagymamám nekem esik, hogy miért nem eszem többet, talán nem ízlik, ne most fogyózzak amikor ünneplünk. Ha szedek még, akkor unokatestvéreim és nagybátyáim savaznak, hogy „persze, egyél csak, le ne fogyj itt nekünk!”
Olvass még a témában
4 dolog, amit olyan emberektől tanultam meg, akiket ki nem állhatok
Sosem leszek már ugyanaz az ember, mint aki a balesetem előtt voltam
Kipróbáltam a sikolyterápiát a stressz ellen – meglepő tapasztalatot szereztem közben
„Minden nap beszéltünk, mégsem engem választott” – érzelmi intimitás elkötelezettség nélkül
Test-kép
Az egyik pillanatban még – hellyel-közzel – jól érzem magam a bőrömben, aztán látok magamról egy fotót és három hétig depressziós vagyok és a lakásból sincs kedvem kimozdulni.
A cikk folytatódik, lapozz!
