Ha a vasárnapi ebéd elcsomagolásáról van szó, szerintem mindenki a tipikus, műanyag dobozos tárolási módszerre asszociál. Valljuk be, a legtöbbünk így teszi el a további napokra a megmaradt főtt ételt. Csakhogy ez a tárolási módszer, úgy tűnik, egészségünk szempontjából egyáltalán nem jó döntés.
Ha belegondolok, hogy hogyan szoktam eltenni a hűtőbe a fogyasztásra még alkalmas, további napokra elcsomagolt meleg ételt, szinte kivétel nélkül csak olyan emléket tudok felsorolni, amikor műanyag dobozba pakolok. Persze van a háztartásban üveg tároló edényünk is, de azzal valahogy nem vagyok olyan jóban, kiváltképp, hogy két kisgyermekem van, akik előszeretettel túrják fel a konyhaszekrényeimet. Így az „addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik” elven mozogva, inkább a műanyag dobozolást részesítem előnyben. Mint kiderült, oly sok emberhez hasonlóan, én is rosszul teszem.
Mind tudjuk, hogy a felelőtlen műanyag felhasználás mennyire káros. Nem csak az egészségünkre, de a természetre is. Környezetvédők ódákat zengenek a felhalmozott műanyagok negatív tulajdonságairól, és valljuk be, igazuk van, hiszen a valaha keletkezett műanyag hulladék mindössze 9%-át hasznosítottuk csak újra eddig. Aggasztó tény, amit magukról a műanyag dobozokról tudunk, ugyanis ezek olyan vegyi anyagokat és mikroműanyagokat tartalmaznak, melyek kifejezetten károsak az egészségünkre.
Mégis mi minden van a műanyagokban, ami ennyire mérgező?
A listát olvasva, talán inkább azt a kérdést kellene feltennünk, hogy van-e egyáltalán bennük olyan vegyület, ami nem ártalmas az emberek szervezetére nézve? Rengeteg káros anyag van ugyanis a műanyagokban. Például itt van a ftalátok, melyek olyan kémiai vegyületek, amik növelik a műanyagok rugalmasságát és élettartamát. Ezek annak a csomagolásokon és a fóliákon. Egyes kutatók szerint nagy tételben az embereknél idegrendszeri problémákat, csökkent termékenységet és asztmatikus gondokat eredményezhetnek.
A biszfenolok (BPA) szintetikus vegyületek, melyeknek napjainkban igen nagy visszhangja volt, ugyanis a BPA-t összefüggésbe hozták a kisbabák agyi károsodásával, a meddőséggel, a figyelemhiányos hiperaktivitással, az endometriózissal és egyes szívproblémákkal.
Éppen ezért láthatjuk oly sok mindenre a „BPA mentes” feliratot rányomva, mert az ipar kénytelen volt ezzel a témával egy kicsit jobban foglalkozni és odafigyelni.
Káros vegyületek a műanyag ételtartó dobozokban
Az említett ételtartók csak csepp a tengerben a műanyag termékek piacán, és a tudomány szempontjából egyelőre még nem kristályosodott ki teljesen egyértelműen, melyik doboz pontosan mit tartalmaz és milyen mértékben. Az viszont biztos, hogy a műanyag edények jó része nem biztonságos.
A legtöbb élelmiszertartó – legyen az újra használható vagy elviteles dobozka – kis sűrűségű polietilénből és polipropilénből készül. A hőhatás eredményeképpen (például a mikrózásnál vagy a mosogatógépben) ez a két anyag könnyedén lebomolhat és káros vegyszerek kerülhetnek az ételbe – így az emberi szervezetbe is. Kutatók úgy vélik, hogy az olajos ételek vonzzák a műanyagokból kiváló vegyületeket, melyek szintén egészségkárosító hatással bírnak.
A tudomány és a gyártók összecsapása
Míg világ a világ, valószínűleg a műanyag ipar képviselői és a kutatók éles ellentétben fognak állni egymással. Egyes a tudósok úgy vélik, a műanyag dobozokban található bizonyos vegyületek olyan káros anyagokat tartalmaznak, melyek negatív hatással vannak az endokrin rendszerre, különösen veszélyeztetve a csecsemőket és a várandós nőket. Más szakértők azonban megkérdőjelezik a gyártókat ellenőrző FDA szigorát, mert úgy vélik, az ellenőrző szerv teljes mértékben a gyártókra hagyatkozik a vegyi anyagok súlyosságának megítélésében.
Szakértők óva intenek, hogy hiába van ráírva egy műanyag dobozra, hogy mikrózható vagy mosogatógépben mosható; az teljesen egyértelmű, hogy a műanyag és a hő nem férnek össze.
De akkor mit tehetünk az ételtárolás témájában?
Ha tudjuk, cseréljük le műanyag tárolóinkat fém vagy üveg ételtartókra. Ajánlott elkerülni a hőhatást a műanyagok tekintetében, tehát ne mikrózzuk vagy mossuk el őket mosogatógépben. Az sem egészséges, ha durva súrolószivaccsal vagy kefével tisztítjuk dobozainkat, mert azzal is kioldódhatnak a káros anyagok belőle.
Ha a dobozunk már elhasználódott, mert sérült és karcos lett vagy befogta valamilyen étel a felületét, ne használjuk tovább étel tárolására. Ne rakjunk olajos vagy zsíros ételeket és anyagokat a műanyagokba, hiszen ezek elősegítik a káros kémiai vegyületek beivódását a dobozokba. Később ez átkerülhet az ételeinkbe, onnan pedig a szervezetünkbe.
Figyeljük, hogy az egyes tárolók alján milyen kód szerepel. Egy kis háromszögben ugyanis 1-7-ig terjedő számsort találhatunk, mely jelzi, milyen műanyaggal van dolgunk. A legbiztonságosabb választás az 1, 2 ,4, 5. szám.
Bár kétségkívül a műanyag dobozok az egyik legpraktikusabb megoldásai az ételtárolásnak, láthatjuk, mennyi káros anyagot tartalmaznak összetételüknél fogva. Szerencsére azért van mód arra, hogy elkerüljük a káros kémiai vegyületek szervezetünkbe történő bejutását más tárolási módszerek segítségével.
Forrás 1, 2, 3, nyitókép: Group4 Studio/istockphoto.com