A tömeges elbocsátásokat követően a munkavállalók a közösségi médiában hosszú búcsút írnak, néha egészen meglepő dolgokat írva arról a cégről, amelyik éppen elküldte őket. Miért?
2022 végén Singh állása megszűnt egy nagyszabású elbocsátási hullám miatt.
„Utáltam, ahogy a munkaadóm kezelte” – mondja a New York-i szoftverfejlesztő a BBC-nek. „Jó végkielégítést kaptam ugyan, de az elbocsátás folyamata nagyon igazságtalan volt. Az üzenetküldés pedig borzasztó: az elbocsátásokat korábban kiszivárogtatták, mégsem hozták nyilvánosságra, hogy a kiválóan teljesítők között is volt, aki elvesztette az állását.”
Singh frusztrációit tetézi az a tény, hogy úgy vélte, a munkája viszonylag biztonságos, különösen azért, mert soha nem tájékoztatták semmilyen teljesítményproblémáról. Ráadásul amerikai munkavállalási vízummal rendelkező indiaiként mindössze 60 napja volt, hogy új munkakört találjon.
Legendás dolgozói üzenetek a népszerű álláskereső platformon
Amikor kollégák ezrei kezdtek posztolni elbocsátásukról a LinkedIn-en, Singh követte a példájukat. Ám annak ellenére, hogy megdöbbent az állása elvesztése miatt, és retteg attól, hogy emiatt esetleg el kell hagynia az országot, rövid üzenetének hangneme vidám és nagylelkű volt. Azt írta, bár útja idő előtt véget ért, egyetértett a közösségi médiában író többi kollégájával, hogy mostani munkaadója „mindent” megadott, amit egy munkahelytől kérhet. Miután köszönetet mondott volt csapattársainak, a posztot azzal a sorral zárta, hogy készen áll a munkára.
Singh üzenete egyáltalán nem hangzott keserűnek a helyzet miatt – és pontosan ezt akarta. „Egy közösségi médiával foglalkozó cégnél dolgoztam: tudom, hogy amit posztolsz, az örökké ott marad” – mondja. „Semmi pozitívum nincs abban, ha valakiről negatívat írunk.”
Singh LinkedIn-bejegyzését támogató kommentek árasztották el korábbi kollégáitól, akik hasonlóan dicsérő bejegyzéseket írtak, és posztját megosztották azokkal a toborzókkal, akik aztán megkeresték őt megüresedett állásokkal kapcsolatban. „Az elbocsátási levelemet 06:00-kor kaptam meg” – mondja. „07:00-ra frissítettem a LinkedIn állapotomat. 08:00-ra már a toborzókkal beszélgettem.”
Pozitív búcsúlevél áradat
A megszorítások közepette az olyan dolgozók, mint Singh, egy trend részesévé váltak: a legendás búcsúzó LinkedIn-bejegyzések trendjének részévé. Ezekben az üzenetekben a távozó munkavállalók egykori munkaadójuk és kollégáik előtt tisztelegnek, megköszönve a lehetőséget, gyakran külső erőket hibáztatva a munkájuk elvesztéséért.
Ezek a dolgozói posztok részben olyan munkavállalóktól jelennek meg, akik valóban úgy érzik, hogy pozitív tapasztalataik voltak a céggel kapcsolatban, és megértik az elbocsátásokat.
„Hét és fél évig dolgoztam a cégemnél – ott nőttem fel” – mondja Aleana, aki a Big Tech partnerkapcsolatok menedzsere, Los Angelesben. „Nem igazán tudtam, hogyan közöljem a hírt, ezért úgy éreztem, hogy ez egy jó módja annak, hogy kifejezzem a hálámat, tudassam az emberekkel, hogy mi történik, és hogy új lehetőségeket keressek.”
Ennek ellenére azt mondja, bármennyire őszinte is volt, nyomást érzett a bejegyzés gyors közzététele miatt – noha még feldolgozni sem igazán volt ideje a hírt. „Sokkot kaptam, és nagyon nehezen tudtam feldolgozni az egész helyzetet” – magyarázza Aleana. Azt mondja, egy másik elbocsátott kolléga bátorította a poszt megírására. „Egy mentoruk azt javasolta, hogy tegyenek közzé valamit, még akkor is, ha esetleg nem érzik jól magukat. Még aznap posztoltak, és elképesztő támogatást tapasztaltak. Másnap én is megírtam az én posztomat.”