Az elmúlt hónapokban több olyan nagy horderejű eset fordult elő, amikor a cégek nagy létszámú munkavállalói csoportokat rúgtak ki videóhíváson, vagy más, virtuális csatornán keresztül. 2021 decemberében az amerikai Better.com jelzáloghitel-társaság 900 dolgozót bocsátott el egy Zoom-hívás során. „Ha részt vesz ebben a hívásban, akkor annak a szerencsétlen csoportnak a tagja, amelyet elbocsátanak” – mondta Vishal Garg vezérigazgató a dolgozóknak. „A munkaviszonya ezennel megszűnt.”
Hat hónappal később az amerikai Carvana használtautó-gyártó cég 2500 dolgozót engedett el hasonló módon, egyeseket csoportos Zoom-hívások során, néhányat e-mailben. A svéd fintech cégnél, a Klarnánál szintén májusban a vezérigazgató 700 fő elbocsátását jelentette be egy előre felvett üzeneten keresztül. Utána a dolgozóknak 48 órát kellett várniuk egy e-mailre, amely arról tájékoztatta őket, hogy az érintett csoporthoz tartoznak-e.
Hatékony, de érzéketlen módszer
A vállalatoknak sajátos okaik lehettek arra, hogy az általuk alkalmazott eljárásokat alkalmazzák: a járvány, a lassult növekedés és a növekvő munkaerőköltségek miatt egyes cégek leépítésre kényszerültek. A csoportos hívások pedig hatékony módjai annak, hogy rossz híreket közöljenek sok érintett munkavállalóval. De összességében ezek a kollektív, virtuális elbocsátások rossz hírverést generáltak. Dühössé tették gyakran még azokat a dolgozókat is, akiknek megmaradt a munkájuk. Olvass még a témában
„Egyszerűen összeszorult a szívem. Még nem volt részem ilyesmiben” – mondta a Better.com egyik alkalmazottja a BBC-nek decemberben. – „Nagyon érzéketlen volt az egész eljárás.”
