A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége csaknem 400 család bevonásával felmérte, milyen változásokat hoztak az iskolás gyermekek életében a koronavírus miatt megszorítások.
A felmérés a GYERE® (Gyermekek Egészsége Program) keretein belül készült. A GYERE célja, hogy a helyi közösségek erejével visszaszorítsák a gyermekkori elhízást. Az alapítvány jelenleg Diósgyőrben működik, így a helyi általános iskolások bevonásával készített felmérés keretin belül vizsgálták meg, hogy az intézménybezárás milyen hatást gyakorolt a gyermekek életére. A megkérdezett gyermekek anonim módon válaszoltak a kérdésekre. A nemek közötti megoszlás pedig csaknem egyenlő, 48% lány és 52% volt a fiúk aránya a kitöltők között. Szinte valamennyien a városban laktak, csupán 4%-uk nyilatkozott úgy, hogy a környékbeli falvakban élnek.
Segítségre szorultak a szülők és a gyermekek is
A gyermekek túlnyomó többsége, 70%-a szülői felügyelet alatt volt a karantén ideje alatt. 18%-uk azonban egyedül, vagy a testvérével volt, 12%-ukra pedig valaki más vigyázott.
A szülőkre is extra terhet rótt a nem éppen hétköznapi helyzet. 48%-uknak szüksége volt valamilyen külső segítségre annak érdekében, hogy a feladatait elláthassa.
A szülők 67%-a nyilatkozott úgy, hogy a karantén legnehezebb része az volt, hogy sokkal aktívabban részt kellett venniük a gyermekek taníttatásában.
43%-nak a digitális átállás okozta a legnagyobb problémát. A harmadik, szintén szülőkre nehezedő, ám a gyermekekre ugyancsak hatással levő teher a konfliktuskezelés nehézsége volt. Problémásabb volt elfoglaltságot kitalálni a gyerekeknek, főleg olyat, ami hasznos és aktív tevékenységgel jár. A segítség elsősorban az iskola részéről, másodikként a barátoktól, rokonoktól, harmadikként pedig a közösségi médiától és az internetről érkezett a családokba.
Drasztikus mozgáskiesés és rengeteg extra idő a képernyők előtt
A gyerekek 60%-ban úgy nyilatkoztak, hogy többet aludtak a karantén ideje alatt, mint egyébként, ami lényegében pozitív adat is lehet. Az egyértelmű negatívum, hogy 64%-ban kevesebbet mozogtak. Saját elmondásuk szerint csak 14%-ban állították a gyerekek, hogy célzottan odafigyeltek arra, hogy eleget mozogjanak és aktívan éljenek a bezártság ideje alatt is.
A mozgás hiánya minden bizonnyal összefügg azzal, hogy megnőtt a képernyőhöz kötött idő. Az online tanulás miatt a gyermekek akár 15-20%-kal több időt töltöttek a kijelzők előtt. A felmérésből kiderült, hogy nem csak a tanulás miatt voltak többet online a gyerekek, a szabadidős tevékenységek túlnyomó része ugyancsak ezt jelentette. Szinte megdöbbentő adat, de a legtöbben 4-6 órával többet ültek a képernyő előtt, mint korábban.
Tartalmasabb étkezések, több alvás és némi felesleg
A mozgásszegény, géphez kötött életvitelhez hozzáadódott az is, hogy a gyermekek csaknem fele, 40%-a nyilatkozott úgy, hogy többet evett a megszokottnál, 48%-a pedig azt állította, hogy ugyanannyit evett, mint korábban. Ám mivel a mozgás mennyisége jelentősen csökkent, egyenlő kalória-bevitel mellett is megindul a súlygyarapodás, csak természetesen lassabban.
Nem csak negatív vonzata volt ugyanakkor a koronavírus alatti időszaknak, mert a felmérésből kiderült, hogy a családok, és így a gyermekek is rendszeresebben étkeztek, mint az iskola ideje alatt. Emellett több friss alapanyag, illetve főtt étel került a családok asztalára.
A gyerekek 42%-ának egészségesebbé vált a táplálkozása, több zöldség és gyümölcs kapott helyet az étrendjükben.
Kevesebb cukros üdítőt, ellenben több vizet ittak, rendszeresebben étkeztek (pl. ritkábban maradt ki a reggeli a napjukból). Közel 30%-uk többször evett főtt ételt a karantén időszaka alatt, ugyanakkor gyakoribbá vált a nassolás.
Az elmondások alapján a családok alig több mint fele, 60%-a tudott a karantén ideje alatt új napirendet kialakítani, holott a szakértők sokszor hangsúlyozták, ez milyen nagyon fontos feladat lenne. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a gyerekek 41%-a rosszul élte meg a bezártságot és csak 20%-uk nyilatkozott úgy, hogy élvezte az otthonlétet.