A saját cipőimre – főleg, ha világos darabok – igyekszem mindig nagyon vigyázni. Mivel kocsival járok mindenhova, talán a városi koszt és szennyeződéseket még el tudom kerülni, de az időjárás viszontagságaival még így sem vehetem fel a harcot. És nincs is rosszabb annál, mint amikor megveszek egy divatos sneakert vagy egy hófehér tornacipőt, majd rá egy hétre leszakad az ég, és minden igyekezetem ellenére úgy néz ki a cipő, mintha a kisfiam tért volna haza benne a bölcsődéből.
Na igen, a gyerekek…ők a másik nagy kihívásom a cipővásárlásnál, mert teljesen mindegy, milyen fajtájú vagy színű cipőt veszek nekik, a lábbeli nálunk szinte fogyóeszköz, és pillanatok alatt rettentő koszos tud lenni. Jó anya lévén pedig mindent megteszek, hogy a fehér ismét fehér legyen, de nem mindegy ám, hogy hogyan.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Szerda reggel elküldjük a hét legolvasottabb Otthon-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.






