Még tovább ronthat a helyzeten, ha eleve azért eszünk, mert szomorúak vagyunk?
A táplálkozás sokak számára egy ördögi kör: rossz napunk van és azt érezzük, most megérdemeljük, így megvesszük azt, amit egyébként kerülni szeretnénk. Az eredmény némi boldogság kellene, hogy legyen, helyette viszont ott a bűntudat, hogy megint ettünk valamit, ami egészségtelen és nagyon kalóriadús.
Azt már sikerült beépíteni a köztudatba, hogy életmódot kell és célszerű változtatni, hogy a mozgás nagyon is fontos, és szerencsére sokkal népszerűbb ma edzeni és sportolni, mint pár generációval korábban. Viszont én még mindig azt érzem, hogy a közepébe vágtunk a dolgoknak, és hiányoznak az alapok.
Meg kellene értenünk, hogy a túlsúly, a táplálkozási problémák, az étkezési zavarok annak a kapitalista szemléletnek az eredményei, ami már évtizedek óta felborította az ételhez való viszonyunkat. Hiszen az igazság az, hogy nem azért eszünk, hogy életben maradjunk, hanem mert a gazdaság érdeke, hogy minél többet együnk.
