Mind tudjuk, mennyire mókás április első napja, hiszen ezt a dátumot sokan a Bolondok Napjával azonosítják. Egy-egy apró kis csínytevés, néhány bolondos dolog, pár vicces tréfa, és eleget is tettünk a szokásos Bolondok napi kötelességünknek. Most azonban minden viccet félre téve: honnan ered vajon az április elsejei tréfálkozás?
„Április bolondja, felmászott a toronyba…” – szoktuk hallani a hagyományos mondókát, melyet április első napján gyakorta elsütünk. Az elnevezés valószínűleg onnan ered, hogy a néphagyományok szerint akit valamire rászednek, amit ő nem igazán szível, azzal tulajdonképpen a bolondját járatják, tehát április bolondjává válik. Ezen a napon vicces cselekedeteket csinálhatunk, és különféle tréfákat űzhetünk másokkal. Ennek azonban a másik fél nem mindig feltétlen örül – lévén, hogy sokszor becsapáson alapszanak.
Április 1. eredete
A bolondok napja pontos eredete máig nem tisztázott, de a történelem során van több megközelítés a tréfálkozás napjára. Egyes kutatók úgy vélik, a hagyomány egészen a kelta népekig nyúlik vissza, akik április beköszöntével tavaszváró vidám ünnepeket tartottak, míg mások úgy gondolják, a hagyomány IX. Károly francia uralkodótól ered. A tridenti zsinat felszólította a franciákat, hogy a Róma alapítása után bevezetett Julianus naptár rendszeréről térjenek át a hagyományos Gergely naptárra. Így 1564-től az újév január 1-jén kezdődött, nem pedig április 1-jén. Sokan nem tudtak azonosulni az új rendszerrel, és a hatalomnak „ellenszegülve” ragaszkodtak a régi hagyományokhoz, bolondünneppé alakították az április elsejét.
Más nézetek szerint ugyanekkor, akik nem értesültek a naptár átállásról, azokat egyfajta tudatlan, tájékozatlan bolondnak nézték, és április bolondjának hívták őket.
Vannak, akik szerint a bolondok napja pusztán a természet műve, és a tavaszi napéjegyenlőséghez köthető. Ugyanis ekkor, a tavasz első napján az időjárás szeszélyes és kiszámíthatatlan, és az embereket valamilyen szinten megbolondítja változatosságával és hirtelen jött frontjaival.
A bolondok napjának létezik egy Német-Római Birodalmi megközelítése is. 1530-ban Augsburgban az akkori birodalmi gyűlés úgy döntött, hogy 1540. április 1-jétől a pénzverést egységesíteni fogják. Voltak, akik idejekorán elkezdtek készülni erre az eseményre és előre ittak a medve bőrére, ám ráfaragtak, mert az egész pénzverési mizériát az utolsó pillanatban visszamondták, és a nyerészkedők hoppon maradtak.
Bolondok napja a világban
Április elsején nemcsak hazánkban, hanem a világ számos pontján csínytevéssel ünnepelnek a résztvevők. A tradíciók mára már azonban inkább a gyerekek és a kisebbek körében a jellemzők. A felnőtt generáció általánosságba véve már hivatalos jelleggel nem tartja ezt – az egyébként naptárban sem pirosbetűsként számontartott – ünnepet.
Az olaszoknál az iskolások az osztálytársaik hátára tengeri állatokról készült képeket vagy kivágott formákat ragasztanak, és várják, hogy a kiszemelt áldozat mikor veszi észre, hogy van valami a ruháján. A hal motívum onnan ered Olaszországban, hogy az ünnepet Pesce d’Aprile-nek nevezik, ami annyit tesz: április hala.
Iránban ezen a jeles napon a családok és baráti társaságok a természetben piknikkel ünnepelnek, ahol jóízű történeteket mesélnek egymásnak.
Indiában a színek fesztiváljaként emlegetett „Holi” mindig az éppen aktuális holdnaptárhoz köthető, így ez az ünnep február végén és március elején kerül megrendezésre. Az egy hetes vigadalomban az emberek vízzel locsolják egymást, máglyával elűzik a gonoszt és apró csínytevéseket csinálnak utcai felvonulás kíséretében.
Spanyolországban nem áprilisban, hanem decemberben tartják ezt a hagyományt. Alicante városában ez a nap élelmiszerek csatájával és történelmi megemlékezéssel tarkított; a résztvevők táncolnak és lisztet dobálnak egymásra.