Mind tudjuk, mennyire mókás április első napja, hiszen ezt a dátumot sokan a Bolondok Napjával azonosítják. Egy-egy apró kis csínytevés, néhány bolondos dolog, pár vicces tréfa, és eleget is tettünk a szokásos Bolondok napi kötelességünknek. Most azonban minden viccet félre téve: honnan ered vajon az április elsejei tréfálkozás?
VIDEO Halak csillagjegyűként ezekre számíthatsz párkapcsolatban a többi csillagjegytől
„Április bolondja, felmászott a toronyba…” – szoktuk hallani a hagyományos mondókát, melyet április első napján gyakorta elsütünk. Az elnevezés valószínűleg onnan ered, hogy a néphagyományok szerint akit valamire rászednek, amit ő nem igazán szível, azzal tulajdonképpen a bolondját járatják, tehát április bolondjává válik. Ezen a napon vicces cselekedeteket csinálhatunk, és különféle tréfákat űzhetünk másokkal. Ennek azonban a másik fél nem mindig feltétlen örül – lévén, hogy sokszor becsapáson alapszanak.
Április 1. eredete
A bolondok napja pontos eredete máig nem tisztázott, de a történelem során van több megközelítés a tréfálkozás napjára. Egyes kutatók úgy vélik, a hagyomány egészen a kelta népekig nyúlik vissza, akik április beköszöntével tavaszváró vidám ünnepeket tartottak, míg mások úgy gondolják, a hagyomány IX. Károly francia uralkodótól ered. A tridenti zsinat felszólította a franciákat, hogy a Róma alapítása után bevezetett Julianus naptár rendszeréről térjenek át a hagyományos Gergely naptárra. Így 1564-től az újév január 1-jén kezdődött, nem pedig április 1-jén. Sokan nem tudtak azonosulni az új rendszerrel, és a hatalomnak „ellenszegülve” ragaszkodtak a régi hagyományokhoz, bolondünneppé alakították az április elsejét.
Más nézetek szerint ugyanekkor, akik nem értesültek a naptár átállásról, azokat egyfajta tudatlan, tájékozatlan bolondnak nézték, és április bolondjának hívták őket.