Sokan nehezen értik, hogyan lehetséges az, hogy valaki, aki gyermeket nevel, mégis szenvedélyesen kiáll az abortuszjogok mellett. Hiszen az anyaság az élet tiszteletét és a gyermek iránti feltétlen szeretetet jelenti – mondják.
Számomra azonban éppen az anyaság csak még jobban megerősítette azt, amiben addig is hittem: minden nőnek joga van szabadon rendelkezni a saját teste fölött. Nem azért támogatom az abortuszjogot, mert kevésbé becsülném az életet, hanem azért, mert tisztelem a szabadságot, az önrendelkezést és a méltóságot – és ezek az értékek éppúgy hozzátartoznak az emberi élethez, mint maga a születés.
Amikor az abortuszjogokról beszélünk, sokan hajlamosak azt gondolni, hogy ez a kérdés a gyermekvállalás szeretetéről vagy elutasításáról szól. Pedig egyáltalán nem erről van szó. Az, hogy mennyire szeretem a gyermekemet, semmit sem változtat azon a meggyőződésemen, hogy minden nőnek joga van a saját testéről dönteni. A szeretetem az én döntésem, az én életem része – de nem jelenthetem ki, hogy más nőknek is ugyanazt az utat kell járniuk, mint nekem. Olvass még a témában
Az abortuszjogot alapvető emberi jognak tartom, és mint ilyet, kulcsfontosságúnak érzem. Anyaként ez az érzés még erősebbé vált bennem. Azt szeretném, hogy a lányom olyan világban nőjön fel, ahol senki sem vonja kétségbe: a teste felett ő rendelkezik. Ne legyen kérdés, hogy egy nő dönthet-e arról, mikor, kivel, milyen körülmények között vállal gyermeket – ez az ő élete, az ő felelőssége, az ő szabadsága.
