Őszintén? Én! Pont úgy határoztam el magam, mint mikor eldöntöttem, hogy nem eszem. Egyik nap rádöbbentem, hogy, ha így folytatom, akkor hamarosan minden szál hajam kihullik, tönkremegy a bőröm és beesett lesz az arcom. Ráadásul az is sokat segített, hogy a teltebb barátnőmnek sokkal nagyobb sikere volt a fiúknál, ugyanis nekem ekkor már energiám sem volt a pasizásra. Folyton az étel körül járt a fejem, viszont tudtam, hogy nem ehetek. Inspirációként csontsovány lányokat néztem az interneten, ők voltak a példaképeim.
Aztán egyszer csak valami megváltozott. Valahogy egészséges akartam lenni, de úgy igaziból. A szüleim végig mellettem voltak, főztek nekem és apránként visszatértem a társadalomba. Először csak leveseket ettem, mert a szilárd étel nagyon megterhelő lett volna a gyomromnak. De egy idő után azt vettem észre, hogy elkezdem kívánni az ízeket és ez felszabadító volt.