Újdonsült anyukáktól szinte minden másnál gyakrabban kérdezik, „hogyan alszik a babája éjjelente”? Azt mindannyian tudjuk, hogy alapvetően teljesen természetes, ha egy baba nem alussza végig az éjszakákat. Vannak azonban olyan intő jelek, amelyek arra utalhatnak, hogy a babának valamilyen nehézsége is van az alvás kapcsán.
Hogy milyen tényezők állhatnak ennek hátterében, és mi mindenre érdemes odafigyelnünk a gyermek minél könnyebb éjszakai alvása érdekében, arról Dr. Dénes Ivett orvos, babaalvás tanácsadó, baba-mama kapcsolati szakértőt kérdeztük.
Mikortól beszélhetünk arról, hogy egy baba rossz alvó?
A baba- és a kisgyermekkori alvászavaroknak vannak szakmai kritériumai. Ugyanakkor sokkal fontosabb az, hogy a szülő tapasztal-e valamilyen nehézséget a gyermeke alvása kapcsán vagy sem. Ha igen, akkor mindenképp érdemes szakemberhez fordulnia. A szakember segítségével derülhet ki ugyanis, hogy a szülő által tapasztalt probléma vagy bizonytalanság valóban alvászavar-e vagy inkább életkori sajátosság, illetve a gyermek sajátos alvásritmusa áll a háttérben. Más lesz ugyanis a megoldás mindhárom esetben.
Melyek a leggyakoribb okai a babák álmatlan éjszakáinak?
Az éjszakai ébredések gyakoriak a babák és a kisgyermekek körében, ennek egyaránt lehetnek élettani okai, a gyermek fejlődéséből, temperamentumából következő okai, a család élethelyzetéből, a szülő-gyermek kapcsolatból eredő okai, és állhat valamilyen betegség, testi állapot is a háttérben. Sokszor több ok együttesen okozza, illetve egymásra is hatnak ezek az okok. Mondok egy példát: A baba rendszeresen megéhezik éjjel és közben elkezdődik a fogzás is. A fogzás miatt nehezebben eszik, emiatt kevesebbet fogyaszt, akár napközben, akár éjjel, így más lesz a megéhezések ritmusa éjjel. Tehát, a fogzás egyrészt hathat az éjszakai ébredések számára közvetlenül, és a megváltozott táplálási ritmus miatt közvetve is.
Hogyan altassuk a babánkat az első néhány hónapban?
Ahogyan szüksége van rá. Ha válaszkész szemléletben gondolkodunk, és nincs semmilyen olyan alvásprobléma, ahol speciális altatási módra lenne szükség, akkor nyugodtan altathatjuk úgy a babát, ahogy neki komfortos. Persze, a biztonságos alvás szabályaira mindenképp oda kell figyelni.
Tévhit, hogy minden babának elég, ha betesszük a kiságyba, aztán majd alszik, ha álmos.
Sok baba ennél több segítséget igényel, a szülők aktív közreműködését az elalváshoz – pl. ringatást, testközelséget, szoptatást. Ezek hiányában nem tud elaludni a kicsi, nem érzi jól magát a kiságyban, főleg nem egyedül hagyva.
Min érdemes változtatnunk nagyjából 6 hónapos kora után?
A baba és az alvása is folyamatosan fejlődik, változik. Nincsenek látványos mérföldkövek, ahol a szülőnek drasztikus változtatásokat kellene bevezetnie az altatási szokásokban. Érdemes inkább a baba tempóját, igényeit követnie, arra reagálnia. Ha 7 vagy 10 hónaposan is jól működik a 3 hónaposan kialakított altatási rituálé, nem igényel mást a baba, és jól bírja ezt a szülő, akkor nincs ok arra, hogy ezen változtassunk. Ha viszont a 3 hónaposan ideális mód már 4 hónaposan sem oké, akkor ott jön el annak az ideje, hogy másfajta altatási módokat, helyszínt, körülményeket próbáljunk ki, a baba érdekében.
A babánk jobb alvását tekintve milyen szempontokat vegyünk figyelembe a babaszoba kialakításánál?
A babaszoba alatt most azt a helyiséget értem, ahol a kicsi aludni fog. Ez lehet saját szoba, a szülők hálószobája, testvérekkel közös szoba vagy akár a nappali is. Az első és legfontosabb szempont a biztonság. Mind az alvás, mind az ébrenlét kapcsán, a megfelelő fekhely kiválasztásától kezdve az elektromos vezetékek eltüntetésén át a mérgező szobanövények eltávolításáig. A következő dolog, amire érdemes figyelni, az az ideális körülmények megteremtése. Gondolok itt a sötét, hűvös, kényelmes, csendes alvószobára, a kényelmes matrac, ágynemű, alvóruha kiválasztására.
Ha többen alszanak egy szobában, akkor az alvással kapcsolatos igények összehangolása is egy feladat (pl. apa tv-n alszik el, a baba meg csöndet igényelne). Emellett pedig nem szabad megfelejtkezni a baba igényeiről sem. Legyen bármennyire is kényelmes az a babaágy, ha a gyermek nem tud benne jól aludni, vagy cuki az a pizsama, ha a babának nem kényelmes, ilyenkor a gyermek felülírja az elképzeléseinket.
A hozzátáplálást követően alvási szempontból mely élelmiszerek a legfontosabbak a babánk étrendjében?
A hozzátáplálás megkezdését sok szülő úgy tekinti, hogy hamarosan vége az éjszakai ébredéseknek, hiszen a baba majd jóllakik este, és így átalussza az éjszakát. Pont emiatt a várakozás miatt szokták sokszor túl hamar elkezdeni a szilárd ételek bevezetését, vagy gyors tempót diktálva minél hamarabb kiváltani az étkezéseket.
A tudományos tapasztalatok viszont azt találták, hogy az éjszakai ébredéseket nem csak az éjjeli megéhezés okozza, és az erőltetett hozzátáplálás akár extra ébredéseket is előidézhet, ha például emésztési zavart okoz.
Vannak ugyan olyan élelmiszerek, melyekben alvást segítő anyagokat találtak (az egyik legjobb egyébként pont az anyatej), de nem amiatt fognak jól aludni a babák, ha ilyen ételeket kapnak, ennél sokkal fontosabb tényezők vannak, amelyekkel érdemes először foglalkozni.
Ilyenek például a reális elvárások, az ideális alvási körülmények, a megfelelő altatási mód, a jó baba-mama kapcsolat vagy az ideális napirend megtalálása.
Ezek százszor fontosabbak, mint az, hogy minden este a magas triptofán tartalmú banánnal kínáljuk a babát, hátha attól majd jobban alszik. Ha az ajánlások alapján, a baba tempójában, válaszkész módon vezetjük be az ételeket, figyelünk az allergén anyagokra, változatos élelmiszereket kínálunk a gyermeknek, pont eleget tettünk a baba jó alvásáért a hozzátáplálása kapcsán.
Az olyan programok, mint a meseolvasás vagy egy nagy séta a parkban, is segíthetnek?
A meseolvasás, a fejből mesélés, az elalvás előtti beszélgetés remek kapcsolódási lehetőség a szülő és a gyermek között. Amellett, hogy segíti a ráhangolódást az alvásra, kialakul egy megszokott, kiszámítható menetrend, mely biztonságot nyújt. A kisgyermek mese vagy beszélgetés közben maga is el tudja mesélni, mi történt vele aznap, esetleg mi bántja, mi zavarja. Ez segít levezetni a nap feszültségeit, megnyugodni, elaludni.
A friss levegő és a mozgás szintén stresszoldó hatású, a gyermeknek és a szülőknek is. A kicsi mozgásigénye is teljesül, ha mászhat vagy futkoshat a parkban. Emellett számos természetes ingerrel is találkozik egy séta kapcsán, amely szintén segíti a kellő elfáradást, mind testi, mind szellemi szinten.
Mit tehet egy anyuka, hogy magát is megnyugtassa, amikor a gyermeke nehezen alszik el?
A szülők a saját érzelmeiket változó módon tudják szabályozni, attól függően, milyen példákat láttak erre gyermekkorukban, mennyire segítették vagy sem a szülők az érzelemszabályozás kialakulását, milyen a szülő önuralma, az önreflexiós képességei, mennyire tud gondolkodni saját magán. A jó hír az, hogy ezek a képességek fejleszthetőek. Számos módszer, technika került már kidolgozásra, a különböző relaxációs gyakorlatokon át, a testedzésen keresztül a viselkedésterápiás vagy művészeti technikákig.
Forrásjegyzék: DC:0-5 TM A csecsemő- és kora gyermekkori lelki egészség és fejlődés zavarainak diagnosztikai klasszifikációs rendszere, 2019