„A férfiak nem monogámiára születtek”
Ezt a mondatot is sokszor hallottam már, gyakran viccesen odaszúrva, mintha valamiféle biológiai tény lenne, amit egyszerűen el kell fogadnunk. A férfiak szeretik azt sugallni, hogy számukra természetes, ha „kikacsintanak”, mert hát „ilyen a természetük”. Ha viszont egy nő él hasonló életformát – akár csak annyit, hogy több párkapcsolata volt az „átlagnál” vagy szívesen randizgat – akkor azonnal könnyűvérűnek, megbízhatatlannak, „nem családanyának valónak” bélyegzik.
A kettős mérce itt is világosan látszik: ami az egyik nemnél vagány és elnézett viselkedés, a másiknál szégyenbélyeg. Pedig a hűség vagy éppen a szabadságvágy nem a nemünkből fakad, hanem abból, milyen kapcsolatban, milyen igényekkel és értékekkel élünk.
