Szervác – fagyosszent a naptárban, a védelem és megőrzés jelképe
A Szervác név a latin Servatius névből származik. Eredetének egyik magyarázata a latin “servare” igéhez kötődik, amelynek jelentése: “megőrizni, megoltalmazni, megmenteni.” A név így a védelem, a hűség és a rendíthetetlen kitartás jelentésrétegét hordozza. A mai névnap egyik legismertebb viselője Szent Szervác, a 4. századi püspök, akit a mai Belgium és Hollandia vidékén tisztelnek különösen, és akinek attribútuma gyakran a kulcs – a rábízott kincsek, hit és oltalom jelképe.
Ma a néphagyományban a Fagyosszentek (Pongrác – május 12., Szervác – május 13., Bonifác – május 14.) középső napját tartjuk. A paraszti tapasztalat szerint ilyenkor gyakran betör egy rövid, hűvös periódus, ami a palántákat, virágzó gyümölcsfákat is megviselheti. A közismert szólás szerint: “Pongrác, Szervác, Bonifác – ők hozzák a fagyot.” Ma is sok kertbarát figyel: letakarják az érzékeny növényeket, és óvatosan bánnak az öntözéssel.
Személyiség-lenyomat ma ünneplő Szervácoknak: a név védelmező, „őrző” jelentése miatt a Szervác gyakran a megbízhatóság, felelősség és a kitartás archetípusát hordozza. Szimbolikusan a kulcs az, ami kapukat nyit és értékeket őriz – ez a típus szeret rendszert, szerződést, ígéretet tartani. Numerológiai-energetikai olvasatban a névhez sokszor a 6-os minőség társul: gondoskodás, közösség- és családfókusz. Erőssége a lojalitás és a helytállás; kihívása, hogy ne váljon merevvé, és engedje be a frissítő újdonságokat is. Olvass még a témában
