Eddig is különösen empatikus voltam, de ennek az évnek a történései még érzékenyebbé tettek nemcsak arra, ahogyan én reagálok helyzetekre, hanem a mások viselkedése mögött rejlő sérülések és traumák iránt is. Azt vettem észre, hogy egyre inkább próbálom megérteni mások reakcióit, válaszait, cselekedeteit.
Csak vajon kereshetem folyton a magyarázatot, és ha igen, meddig?
Mivel az emberek általában nemcsak arra reagálnak, ami aktuálisan történik velük, hanem arra is, amit egy adott helyzet felidéz bennük, nehéz vegytisztán leválasztani egy érdekes hangsúlyról, egy felcsattanásról, egy félrenézésről, de akár egy félmosolyról is a hallottakat. Nem beszélve arról, ha valaki fogékonyabb a metakommunikációra, a rezgésekre és az energiákra.
Ugyanis az, amit látunk, hallunk, érzékelünk, korábbi tapasztalatok, megtanult védekezési módok, félelmek, sémák, kötődési minták visszatükröződése is.
Ilyen az, amikor valaki egy egyszerű kritikát elutasításként él meg, mert korábban gyakran éreztették vele, hogy nem elég jó. Ez abszolút igaz rám is. Annyiszor éreztem életem során, hogy nem tudok elég jó lenni, kevés vagyok, bármit csinálok, hogy egy apró megjegyzés miatt is napokig rágódom, nem alszom. Olvass még a témában
„Soha nem értek egymáshoz, mégis úgy éreztem, megcsalt” – Az érzelmi félrelépésről meséltek olvasóink
4 apró jel, ami elárulja: sokkal nagyobb szükségetek van a párterápiára, mint gondolnátok
Ezt hozza 2026. október 9. a numerológia szerint: egyensúly és összhang
Melyik házba költöznél be? Elárulja, melyik karrierút lehet az ideális számodra
Éppen emiatt szeretném annyira megérteni mások viselkedését, főleg, ha megbántottak, vagy nem tudom hova tenni egyes megnyilvánulásaikat. Persze közben az is mindig felmerül bennem, hogy a traumáink ugyan adhatnak magyarázatot egy reakcióra, de nem teszik semmissé annak következményeit a jelenben. Valahol mindenkinek a saját felelőssége, hogy dolgozzon magán, a történetein, és legalább felismerje, ha valamire egy trigger alapján reagál.
Azonban rá kellett jönnöm, hogy minél inkább próbálom megérteni, hogy valaki miért bánt ok nélkül, miért támad, hallgat, próbál ledominálni vagy húzódik vissza, annál inkább kezdem felmenteni, és átváltok alkalmazkodó üzemmódba, ami egy bizonyos ponton túl szerintem nagyon nincs rendben. Komoly erőfeszítéseket és érzelmi munkát igényel részemről a másik fél feltérképezése, sebeinek elfogadása.
Talán ebben is kell a határhúzás.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
