Véleménycikk: Schuszter Borka
Ha valaki néhány évvel ezelőtt kritikát fogalmazott meg velem szemben, azt ritkán hallottam annak, ami valójában volt. Az én fejemben ez nem egy észrevétel, egy visszajelzés vagy egy megfontolandó másik nézőpont volt, hanem bizonyíték. Arra, hogy nem vagyok elég jó.
Ha valaki azt mondta, hogy egy szövegemen lehetne még javítani, én azt hallottam ki belőle, hogy rossz vagyok abban, amit csinálok. Ha valaki szóvá tett egy hibámat, azt éreztem, hogy engem utasít el, nem azt az egyetlen döntést vagy viselkedést, amiről éppen szó volt.
Egyetlen mondat képes volt napokra kibillenteni, ilyenkor értéktelennek, tudatlannak vagy tehetségtelennek éreztem magamat, és legszívesebben elbújtam volna a világ elől. Olvass még a témában
Titkos viszony vagy mindent elsöprő románc? Ezt tartogatja a Skorpió hava a szerelmi életedben
4 red flag nőkben, amit nőként azonnal meglátok
„A nőnek ez a luxus nem adatik meg” – ezért utálja a feleség, amikor a férje a kanapén tesped
Rájöttem, hogy a szüleim csak azért maradtak együtt, mert mindketten megcsalták egymást – és kvittek voltak
Jellemzően rengeteget rágódtam rajta, újra és újra lejátszottam a beszélgetést a fejemben, próbáltam megfejteni, vajon tényleg ennyire rossz ember, rossz kolléga vagy rossz barát vagyok-e.
Ma már egészen másképp működöm
Nem azért, mert megszűntek rosszul esni a kritikák. Senki sem szereti azt hallani, hogy valamiben hibázott. Nekem sem kellemes.
Csak már nem érzem azt, hogy egy kritika automatikusan az egész személyiségemről mond ítéletet.
Idáig azonban nagyon hosszú terápiás út vezetett. A terápia során értettem meg először igazán, hogy sokunk számára a kritika valójában nem a jelenről szól. Hanem a múltról.
Arról, hogy gyerekként milyen feltételekhez kötötték a szeretetet. Hogy mennyire dicsértek vagy éppen mennyire bíráltak bennünket. Hogy hibázhattunk-e biztonságban, vagy azt tanultuk meg, hogy csak akkor vagyunk szerethetők, ha mindig jól teljesítünk.
Ha valaki úgy nő fel, hogy az önértékelése teljes mértékben külső visszajelzésekre épül, akkor egy kritika nem egyszerű információ lesz számára. Hanem fenyegetés.
Hiszen ha az értékemet mások véleménye határozza meg, akkor minden negatív visszajelzés egy kicsit az egész identitásomat veszélyezteti.
Ezért omlanak össze sokan egy látszólag apró megjegyzéstől is. Nem azért, mert gyengék, hanem mert belül nincs még elég stabil talaj, ami megtartaná őket.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
