Nyugaton mostanában kezd kilépni az alternatív wellness szűk köréből, és egyre gyakrabban bukkan fel fogorvosi rendelőkben és szájhigiénés tanácsadásokban is.
Az ajurvéda, India több ezer éves gyógyászati hagyománya szerint a nyelv nem egyszerűen egy izom a szánkban, hanem a belső szervek állapotának tükre. A hagyomány szerint a nyelv felszínén lerakódó fehéres bevonat, az úgynevezett ama, a szervezetben felhalmozódott salakanyagok lecsapódása. A modern szájhigiénés kutatás ezt kicsit prózaibban látja: a nyelv hátsó részén lévő apró dudorok, papillák között baktériumok, elhalt hámsejtek és ételmaradékok gyűlnek össze, ami táptalajt ad a rossz lehelet kialakulásáért felelős mikroorganizmusoknak.
Mit mond a tudomány a nyelvbevonatról
A szájüregi mikrobiom, vagyis a szánkban élő baktériumközösség kutatása az elmúlt évtizedben komoly figyelmet kapott a nemzetközi fogászati és mikrobiológiai szakirodalomban. A nyelv háta ugyanis az egyik legnagyobb felületű élőhely a szájüregben, jóval nagyobb, mint amit elsőre gondolnánk, és a kutatók szerint jelentős szerepet játszik abban, milyen baktériumflóra telepszik meg a torokban és a fogíny környékén is. Olvass még a témában
A pénzes férfi alapít még egy családot, a pénzes nő pedig meg sem házasodik
Könnyen olvasnak belőled mások? Derítsd ki az igazságot ezzel a teszttel!
„Anya halála óta, azaz tíz éve nem beszélünk” – Miért távolodnak el a testvérek a szülők halála után?
Egy hónapig nem rendeltem ételt, csak abból főztem, ami otthon volt – ezt tanultam belőle
A halitózis, azaz a krónikus rossz lehelet hátterében a fogászati szakirodalom nagy része a nyelv hátsó harmadán felhalmozódó baktériumtömeget azonosítja fő okként, nem pedig a fogak közötti ételmaradékot, ahogy sokan hinnék.

Az immunrendszerre gyakorolt közvetlen hatásról egyelőre nincs egyértelmű, lezárt tudományos konszenzus, ezért érdemes óvatosan bánni a nagy ígéretekkel. Amit viszont több kutatás is alátámaszt, az az, hogy a szájüreg mikrobiális egyensúlya összefügg a szervezet egészének gyulladásos állapotával. A száj ugyanis a legrövidebb út a bélrendszerhez: amit lenyelünk, az a baktériumflórával együtt tovább is utazik.
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.




