Egy ilyen vészterhes időszakban nem jönnek rosszul azok a kutatások, amelyek arra mutatnak rá, milyen könnyű az emberi agyat úgy stimulálni, hogy boldognak érezzük magunkat tőle – ilyen például az Arizonai Egyetem kutatóinak friss kísérlete is, ami kimutatta, hogy az agy bizonyos területeinek ultrahangos izgatása arra készteti az egyik legfontosabb szervünket, hogy az agyhullámok az adott régióban lelassuljanak, és jobb kedvet, nyugodtságot, boldogságot okozzon, sajnos csak átmenetileg.
Az úgynevezett transzkraniális fókuszált ultrahang (transcranial focused ultrasound, tFUS) lehet a titka mindennek: ez egy olyan ultrahangos módszer, amit nemrég fejlesztettek ki, és elsősorban az agy stimulálására használható. A kutatók most rájöttek, hogy a segítségével ideiglenesen az ember kedvét is módosítani tudják.
A transzkraniális fókuszált ultrahang gyakorlatilag lehetővé teszi, hogy az agyhullámok mintáját megváltoztassuk: ez a folyamat különböző kognitív hatásokkal jár, esetünkben például boldogság kialakulásával.
A módszerrel folytatott állatos kutatások megmutatták, hogy a tFUS képes módosítani az idegrendszeri aktivitást, emberi kísérleteken pedig bebizonyosodott, hogy átmenetileg képes az agy bizonyos részeinek aktivitását megváltoztatni.
Mindennek egy lehetséges alkalmazását kutatják most a szakértők, méghozzá olyan útvonalakat keresnek, amelyeket pszichológiai és neurológiai betegségeknél is tudnak majd alkalmazni.
Ehhez az úgynevezett jobb oldali „inferior frontális gyrus” ingerlését választották célul, ez az agynak egy olyan területe, aminek köze van a hangulat szabályozásához és az érzelmi válaszokhoz. Két kutatást végeztek önkénteseken: az egyik csak a résztvevők hangulatát rögzítette, a másik pedig már az agyi aktivitás változását is. Az első csoportban résztvevők egyike félórás ultrahangot kapott, a másik részük pedig placebóként ál-ultrahangot: sem a résztvevők, sem a kutatók nem tudták, melyik csoport hova tartozott. Az alanyoknak a hangulatukra vonatozó kérdőíveket kellett kitölteniük 20 és 30 perccel az ultrahang után. A második csoportnak a kérdőíveken kívül az agyi aktivitását is mérték funkcionális MRI-vel.
A kutatók megállapították, hogy az ultrahang gyakorlatilag lelassítja az agyhullámokat, ez pedig a hangulat változásával jár.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy az agy ezen részének túlzott aktivitása megnöveli az úgynevezett „rágódás” lehetőségét, ami azt jelenti, hogy valaki újra és újra ugyanazon a problémán pörög. Ugyanígy ez a terület lehet felelős az érzelmek önszabályozásáért is. Ezért lehet az, hogy az agy ezen területén lassított agyhullámok a kedv javulását és az ehhez hasonló viselkedések enyhülését hozzák.
A kutatók kiemelték, hogy az ő tanulmányuk (ami egyébként a Frontiers in Human Neuroscience tudományos folyóiratban jelent meg) az első, ami egészséges emberek agyi aktivitását méri a témában, és nem olyanokét, akik pszichológiai, pszichiátriai vagy neurológiai betegségben szenvednek. Egyelőre azt nem lehet tudni, hogy az ultrahang pontosan hogyan és miért változtatja meg az agyhullámokat, ehhez további kutatásokra lesz szükség.