Ne beszélj evés közben
„Csak amikor először jöttem az Egyesült Államokba, láttam, hogy mindenütt a nyilvános helyeken – különösen az iskolákban és azokban a nyári táborokban, ahol programokat tartottunk – kiírások vannak, hogy mit kell tenni, ha valaki megfullad az ételtől. Nem értem, hogy miért fullad meg valaki az ételtől.
Azt megértem, ha valaki belefullad a medencébe, mert nem úgy vagyunk teremtve, mint a halak – meg kell tanulnunk úszni. Aki nem tud elég jól úszni, az megfulladhat, de miért fulladna meg valaki az ételtől? A fő ok, amiért megfulladnak, az az, hogy evés közben olyan sokat beszélnek. Ilyen egyszerű dolgot nem veszünk észre. Csak annyit kell tennünk, hogy élvezzük az ételt és csendben eszünk.
Amikor a gyerekek egyszerre akarnak enni és beszélgetni, az első dolog, amit megtanítunk nekik, hogy „pszt, evés közben ne beszéljetek”. Mert ennek a beszédnek ki kell jönnie, az ételnek pedig be kell mennie – hogyan lehet mindkettőt egyszerre csinálni?
Amikor beszélnem kell, valaminek ki kell jönnie a számon. Ha ennem kell, valaminek be kell mennie. Nyilvánvalóan nem tudom ezt a két dolgot egyszerre csinálni. Ha ezt a két dolgot egyszerre csinálom, a dolgok rosszul sülhetnek el.”
