Bár még csak most érkezett meg hozzánk is a nyár, már itt is van a befőzés ideje: az eperföldek hirdetik portékáikat, és egyre több szezonális finomságot találsz a piacokon is. De mik azok a különlegességek, amiket idén feltétlenül érdemes kipróbálnod?
Bodzás eperlekvár
A bodzás eperlekvárt nem csak az íze miatt imádom, hanem mert egyszerre varázsol a tányérunkra bájosságot és nyári hangulatot.
Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az aprócska virágok fantasztikusan mutatnak az élénkpiros eperlekvárban.
Az íze miatt érdemes néhány nagyobb tányér bodzavirágot az eperrel együtt feltenned főni, de ezeket majd vedd ki az edényből, mielőtt az üvegekbe kanalazod a lekvárt, vagy a dzsemet.
Kicsit pepecselős munka, de amikor megfőtt a lekvár, érdemes egy-két maréknyi szárától megtisztított virágot beleszórnod, mert ezektől lesz olyan különleges a végeredmény.
Levendulás sárgabaracklekvár
Szintén nagy kedvencem a levendulás sárgabaracklekvár, ami azért is különleges számomra, mert a levendula itt terem a kertünkben.
Készítettem már belőle szörpöt, ami ugyancsak nagy sikert aratott, de a sárgabarackhoz szintén nagyon jól passzol az íze.
Az elkészítése még egyszerűbb, mint a bodzás eperlekvárnak: a főzés végén egyszerűen bele kell szórni a szárról leszedett virágokat.
Ha úgy szimpatikusabb, a levendulával együtt főzheted a barackot, de akkor is kiválóan átadja az ízét, ha csak az üvegekbe kanalazás előtt adod hozzá a kész remekműhöz.
A forróság egyből sterilizálja is, nem kell azért aggódnod, hogy megromlik a lekvár!
Sárgabarack-nektarinlekvár
Nálunk egyértelműen a baracklekvárok a favoritok, de bizonyos években ezek a gyümölcsök nagyon drágák is lehetnek.
Ilyenkor sem szeretek lemondani róluk, ezért – és az ízük miatt – szívesen ötvözöm egymással a gyümölcsöket.
Régen ragaszkodtam ahhoz, hogy az adott lekvár csak egy gyümölcsből álljon, de szerencsére ezen néhány éve változtattam.
Így született meg a sárgabarack-nektarinlekvár is, de az őszibarack-sárgabarack kettőse is imádnivaló párosítás.
Ha spórolni szeretnél, érdemes az olcsóbb barackból többet venned, de ne szorítsd nagyon háttérbe a másik fajtát sem, mert akkor elveszik az íze.
Citromos almalekvár
Az emberek többsége ritkán rajong olyan gyümölcsért, ami helyben is megterem, pusztán azért, mert szinte egész évben elérhető és így kicsit unalmassá válik.
Ennek ellenére az almalekvár kellemes meglepetés lehet, és nem csak azért, mert nagyon jó alap más lekvárokhoz, hanem mert a legolcsóbbak egyike.
Érdemes az almalekvárhoz jó sok citromot facsarni (mehet bele a rost is), részben azért, hogy ellensúlyozza az alma édességét, részben pedig azért, hogy ne barnuljon meg.
Én minden lekvárhoz teszek citromsavat, ez az almalekvár esetében különösen fontos.
Fahéjas szilvalekvár
Talán két éve raktam el először fahéjas szilvalekvárt, manapság azonban az elsők között van, ami elfogy a készletből.
Én nem sütni szoktam a szilvát, hanem főzni, azonban mindig jó érett változatot veszek, hogy ne kelljen hozzá túl sok édesítő – általában szőlőcukrot, vagy gyümölcscukrot szoktam használni.
Miután a főtt szilvát leturmixoltam, édesítettem és megszórtam fahéjjal, adok hozzá citromsavat, beleszórom a gyümölcspektint és ismét átturmixolom, hogy a pektin sehol se legyen csomós.
Ezzel a hihetetlenül egyszerű technikával az összes lekvárom tartósítószer-mentes és mennyei finom, ráadásul kizárólag növényi összetevőkből áll.