Néha nincs magyarázat arra, mi váltja ki a szorongást – egyszerűen csak betöri az ajtót, és itt van. Emiatt megesik, hogy kihagysz egy-egy baráti eseményt. Van, hogy túlgondolod az üzenetet, amit a pasid írt neked. És nem ritka, hogy újra meg újra visszaigazolásra van szükséged ahhoz, hogy elhidd, szeretnek téged. És vannak dolgok, amiket még a legjobb barátodnak sem mersz bevallani, ha a szorongás rád telepszik.
Hogy keveset alszol
A szorongás nem egy olyan dolog, amit ‘majd holnapra kialszol‘, bármennyire is jó lenne.
Sokszor egész éjjel forgolódsz az ágyban, a gondolatok leállíthatatlanul cikáznak a fejedben, és mindegy, hogy mivel próbálkozol, nem tudod elcsitítani őket.
Bekapcsolod a tévét, hallgatsz egy kis zenét, olvasgatsz, de az álom nem érkezik meg.
Aggódsz amiatt, ami még meg sem történt, és olyan stresszt alakítasz ki magadban, ami nem hagy pihenni.
Mire eljön a reggel, fáradtabb vagy, mint valaha.
De ezt nem mondod másoknak, mert nem akarod, hogy tanácsokat adjanak, vagy furcsán nézzenek rád.
Hogy mindent kianalizálsz
Nincs olyan dolog, amit ne gondolnál túl.
Jött egy üzenet a legjobb barátnődtől, amiben szűkszavúan, hangulatjelek nélkül írt neked.
Te máris azon gondolkodsz, mit írhattál korábban, amivel megbántottad őt, mert hát egyértelműen mérges rád.
Vagy a pasid lemondja az esti randit, mert nem érzi jól magát, te pedig rögtön úgy érzed, hogy szakítani akar, mert már nem szeret.
Az életed folyamatos aggodalommal van tele, és mindennek több értelme van a szemedben.
Amikor sikerül megnyugodnod, mert bebizonyosodik, hogy tévedtél, sírni tudnál, hogy milyen buta voltál; de mindez a következő alkalommal újra kezdődik…
Hogy nincs önbizalmad
A szorongáshoz szinte elválaszthatatlanul kapcsolódik az, hogy nem vagy elégedett önmagaddal.
Úgy érzed, amikor beszélgetsz valakivel, minden szem rád szegeződik, mindenki téged elemezget, és véleményt alkotnak rólad.
Te pedig annyira szorongsz ettől, hogy rögtön a hibáidat hallod csak.
Hogy biztos valami butaságot mondtál. Hogy béna volt a ruhád, vagy szimplán a testtartásod. Mindegy, mit csinálsz, a saját szemedben az biztosan hibás lesz.
Emiatt egy idő után rettegsz attól, hogy új emberekkel ismerkedj meg, és ha a legjobb barátnőd meghív egy házibuliba, ezért el sem mersz menni.
Hiszen mi van, ha leáll beszélgetni másokkal, te pedig csak állsz a háttérben, némán?
A gondolat olyan ijesztő, hogy biztosan lemondod, de sosem árulod el, mi volt ennek az igazi oka.
Hogy félsz a jövőtől
Egykor voltak nagyra törő álmaid és terveid, de aztán a szorongásod vette át az uralmat.
Nem mersz váltani munkahelyet, mert félsz az új emberektől, ismeretlen kihívásoktól, így megelégszel azzal, amit már régóta ismersz.
Nem mersz a távolabbi jövőben gondolkodni, mert egyszerűen abban sem vagy biztos, hogy eljön az a nap.
Mégis, nem reményekkel telve, hanem félelemmel tekintesz előre, mert úgy érzed, csakis rossz dolgok várhatnak rád.
Hogy egyedül maradsz, és egy idő után már a házat sem tudod elhagyni; de mindig veszel egy mély levegőt, és tovább mész, ahelyett, hogy beszélnél ezekről a barátaidnak.
Mert nincs szükséged sajnálatra, sem pedig kéretlen tanácsokra.
Vannak dolgok, amiket egyedül kell megoldanod.