Amit a Zen ad nekem
Amiket leírtam, azok az én tapasztalataim a Zennel kapcsolatban. Most már tudom, hogy sokan gyakoroljuk ezt a tant kis hazánkban. Szeretek egy olyan közösséghez tartozni, ahol nem mondják meg, miben és kiben kell hinnünk, vagy azt, hogy milyen életet éljünk. Amit viszont megteszünk, az az, hogy szembe merünk nézni a félelmeinkkel, felismerjük, hogy kreáltunk egy önvalót magunknak és teszünk azért, hogy kiiktassuk a szenvedéseinket. Mindennap leülök meditálni, van, hogy könnyen megy akár húsz-harminc perc, de megesik az is, hogy szenvedek tíz perc után.
Egyedül kell megküzdenem a saját kusza gondolataimmal és olykor nagyon nehéz magamat a padlóhoz szögeznem.
A meditáció sosem jó, vagy kellemes, hiszen az önmaguknak feltett kérdésekre a válaszok elég kemények. Eltemetett régi sebek, fájdalmak törnek fel. Az, hogy hallgassam a körülöttem lévő zajt, és folyamatosan figyeljem a lélegzetemet, nehéz feladat. De teszem azért, hogy a nap további részében is megtartsam a fókuszomat azon, hogy tudatos maradjak, önmagamért és a családomért, hogy tisztán lássam az életemben zajló dolgokat, és higgadtan kezeljem a problémákat.
Ezen az úton haladva megtanultam elengedni azokat a személyeket, akiket nem kell már tartanom magamban, a negatív érzéseket, és talán már látom, hogy van olyan, hogy helyes irány. És azt is tudom, hogy csak annak tudok segíteni, aki kéri azt. Erőltetni valakire valamit nem lehet. Olvass még a témában
Anyáink idejében nem volt pumpkin spice latte, mégis érezni lehetett az őszt – mégis mi változott?
„Nem jövök be a pasiknak, akik nekem tetszenek” – Hányszor voltál a Halo-effektus áldozata?
Ezért nem szabad mindig megbocsátanod, csak mert szeretsz valakit
Az ősz nem csak melankóliát hoz, a vágyaidat is felerősítheti
Hogy kinek mi segít a mindennapi életben? Mindenkinél más és más: imádkozás, templomba járás, megtanított módszerek, technikák. Nekem ami segít, az a Zen – hála érte!
Következő cikkünkMindenki a kistesóért rajong?! Tippek a testvérféltékenység ellenAmikor egy családba új jövevény érkezik, a nagyobb testvérek is izgalommal várják a pillanatot, hogy megszülessen a kistesó. Büszkén mesélik az oviban, hogy Ők ezentúl bizony már a „nagyok” közé tartoznak. Aztán eljön a nagy nap és a kórházból is haza kerül a csöppség.Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
