Míg régen az aranycsinálás módját kereste eszeveszetten az emberiség nagy része, most a boldogság receptjét, okát, miértjeit, útjait. Gondoltam, utána nézek, hogy ki a világ legboldogabb embere jelenleg, hátha megtudom a titkát.
Úgy vélik, Honoluluban él
A Gallup Intézetben végzett kutatás szerint a világ legboldogabb embere egy kínai-amerikai férfi, aki Hawaii-ban, Honoluluban él, neve Alvin Wong. A kutatást három évig végezték, szem előtt tartva az emberek érzelmi állapotát, munkahelyi elégedettségét, egészségét, étrendjét.
Az úr 176 cm magas, és évi 120 ezer dollárt keres saját egészségügyi cége jóvoltából. Filozófiája szerint attól ilyen boldog, mert képes nevetni saját magán.
A megfigyelés alkalmával az is kiderült, hogy Hawaii-n él a legtöbb boldog ember.
Meditáció és boldogság
Idegtudósok kutatása szerint a legboldogabb ember egy francia férfi.
Több évtizede él szerzetesként, a Dalai Láma követőjeként. Úgy véli, hogy a meditáció megváltoztatja az agyat, ezáltal az emberek boldogságérzete sokkal több.
Meditációs tapasztalatai alapján úgy gondolja, mindenki lehet boldog, ha edzi az agyát.
A férfit Matthieu Ricard-nak hívják, 66 éves, és eredetileg molekuláris genetikusnak tanult.
Az agyhullámok a ludasak a dologban
A Wisconsin Egyetemen több száz, hosszú ideje meditáló ember – köztük Ricard – agyát mágneses rezonanciával vizsgálták, mely során a fejre 256 szenzort erősítettek. Amikor a mások iránt érzett könyörületen meditáltak, az agy gamma sugarakat bocsátott ki.
A negatív dolgok iránt csökkent a fogékonyság, míg a boldogságérzet az átlagosnál nagyobb volt. Ez gamma agyhullám a tudatosság, a tanulás, a figyelem és memória agyhulláma is.
A neuroplaszticitás jelensége
Ez az idegrendszer képlékenységét jelenti, ami annyit jelent, hogy meditáció hatására változik az agy olyan képessége, mint éberség, figyelem, érzelmi egyensúly, rövid és hosszú távon.
Ezt is vizsgálta Ricard, más kutatókkal, 12 éven keresztül.
Arra a következtetésre jutottak, hogy heti három, húszperces meditáció már észrevehető változásokat hoz létre az agyban. A meditálók agykérgének barázdáltsága markánsabb, az élet bármely szakaszában változhat a meditáció hatására.
Mikor a legboldogabb az ember?
Brit és német tudósok szerint hetvennégy évesen a legboldogabb az ember. 21 000 embert kerestek fel időről időre a kutatók, és osztályozták elégedettségüket, közérzetüket.
A kutatás szerint a kamaszkortól negyven éves korig csökken a boldogságérzet, 46 éves korig stagnál egy egyensúlyi állapot, majd emelkedik a boldogságérzet, egészen 74 éves korig, amikor az ember a legboldogabb.
Miért ilyen későn?
A brit fiatal felnőtteket a családalapítás és a karrier köti le, az idősebbeket a rájuk rótt felelősség nyomasztja, míg az öregedő korosztálynak már nincsenek ilyen problémáik, és saját magukkal lehetnek elfoglalva.
A lelki tényezők is sokkal fontosabbak idősebb korban, elfogadóbbak, toleránsabbak az idősebb emberek, és megbecsülik, amijük van. Az érdekesség azonban az, hogy a német embereknek, életük folyamán, egyforma az elégedettségi szintjük.
Hol élnek a legboldogabb emberek a világon, és miért?
A legboldogabbak Vanuatu-ban, Kolumbiában, Costa Rica-ban, a Dominikai Köztársaságban, Panamában, Kubában, Hondurasban. Miért? Sokat nyom latba az erős családi kötelék, nem jellemző a túlzott anyagiasság, büszkék a munkájukra, és tudnak lazítani – zene és tánc.
Szeretet levelet küldenek egymásnak a gyerekek, a családtagok, különösebb alkalmak nélkül. Azaz, minden alkalmat megragadnak arra, hogy egymást támogassák érzelmileg, érzelmi biztonságot nyújtsanak, a szeretet által.
