Nem minden a látszat és a virtuális tökéletesség csak álca
A mostani eredmények kiegészítik a korábbi tanulmányokat, amikből már tudjuk, hogy azok az emberek, akik jobban összpontosítanak magukra, mint a külső valóságra, hajlamosabbak a különféle hangulati zavarokra.
„A virtuális közösségi interakciók nagyszerűsége és egyúttal buktatója az, hogy szimulálni képesek a tükörbenézés élményét” – mondta Ariss. Ennek köszönhetően a kutatók viszont fel tudják tárni, milyen befolyással bír ránk az önfókusz a különféle élethelyzetekben, körülmények mellett.
A személyes, társas interakciókkal összefüggésben erős bizonyítékok állnak rendelkezésünkre arra vonatkozóan, hogy az alkohol egyfajta „szociális kenőanyagként” működik, felszabadítja a gátlásokat és jobb hangulatot biztosít. Különleges eredmény, de ez a hatás nem volt megfigyelhető az online beszélgetések tekintetében sőt, éppen az ellenkezőjét tapasztalták a kutatók. Az alkoholfogyasztás során jelentősebb volt az önfókusz, és egyáltalán nem volt hangulatjavító hatása. Olvass még a témában
Az elmúlt években és számos körülmény mellett rákényszerültünk a virtuális konzultációkra. Azonban ez a kutatás is alátámasztja, hogy az online folytatott beszélgetések távolról sem olyanok, mint a személyes érintkezések. Sokan fáradtak és rosszkedvűek a konzultációk után. Ez sajnos abból a tekintetből is szomorú, hogy a pandémia alatt harmincszorosára nőtt a videó hívással rendelkező platformok kihasználtsága.
Úgy tűnik, hogy a világjárvány alatt nem „csak” maguk a körülmények súlyosbították a depresszióra és a szorongásra való hajlamunkat, hanem az is, hogy a virtuális térbe kényszerültek a kapcsolataink.
