Ezzel a hatással szembesülsz, ha virtuális csevegés során sokszor nézed a saját kamerádat 

Ezzel a hatással szembesülsz, ha virtuális csevegés során sokszor nézed a saját kamerádat 

Címlap / Életmód / Lélek / Ezzel a hatással szembesülsz, ha virtuális csevegés során sokszor nézed a saját kamerádat 

Aztán a későbbiekben általánossá vált az is, hogy tanulás, munka folyamán folytattam virtuális megbeszéléseket online. Ilyenkor óhatatlanul meg kellett néznem azt is, hogyan festek én a kamerában. Viszont úgy tűnik, ez nem jó ötlet hosszútávon és érdemes lehet figyelni arra, hogy ritkán foglalkozzunk a saját képünkkel.

De mégis miért?

A Clinical Psychological folyóiratban közölték azokat az eredményeket, amik szerint egyre inkább romlik a hangulata annak, aki saját magát nézi a kamerán ahelyett, hogy a beszélgetőpartnerére koncentrálna. Kiderült az is, hogy ezek a platformok alkalmasak arra, hogy tovább rontsák a különféle pszichológiai problémákat úgy, mint a szorongás és a depresszió – a hatást pedig fokozzák a tudatmódosító szerek.

A résztvevőket szemkövető technológiával ellenőrizték

A vizsgálat során a résztvevők az érzelmi állapotukra vonatkozó kérdésekre válaszoltak az online beszélgetések előtt és után. Azt a feladatot kapták, hogy arról beszélgessenek, miért szeretnek, és miért nem szeretnek a helyi közösségükben élni. Emellett megkérték őket, hogy beszéljék meg, milyen zenét hallgatnak szívesen. Eközben egy osztott képernyős monitoron láthatták magukat és beszélgetőpartnereiket – néhányan alkoholos italt kaptak, mások viszont alkoholmenteset. 

A kutatók szemkövető technológiát használtak annak érdekében, hogy megvizsgálják, milyen kapcsolat található a figyelmi fókusz és a virtuális, társas interakció között. Kiderült, hogy azok a résztvevők, akik több időt fordítottak saját magukra a beszélgetés során, rosszabb kedélyállapottal fejezték be az interakciót. Ráadásul ez a megállapítás akkor is igaz volt, ha már eleve negatív hangulatban vágtak bele a beszélgetésbe. Azok pedig, akik nem csak rosszkedvűek voltak, hanem még alkoholt is fogyasztottak, több időt töltöttek azzal, hogy magukat nézzék, ezzel pedig tovább növelték az egyébként is kedvezőtlen hatást. 

„Minél jobban magára koncentrál egy személy a beszélgetés során, annál valószínűbb, hogy depresszióval és a szorongással összefüggő érzelmekről számol be”

– mondta Talia Ariss, az Illinois Egyetem Urbana-Champaign doktorjelöltje, aki Catharine pszichológia professzorral együtt vezette a kutatást. 

Érdekes tény, de kiderült az is, hogy a vizsgált személyek általában véve sokkal többet nézték magukat, mint beszélgetőpartnereiket. 

MangoStar_Studio/istockphoto.com

Nem minden a látszat és a virtuális tökéletesség csak álca

A mostani eredmények kiegészítik a korábbi tanulmányokat, amikből már tudjuk, hogy azok az emberek, akik jobban összpontosítanak magukra, mint a külső valóságra, hajlamosabbak a különféle hangulati zavarokra. 

A virtuális közösségi interakciók nagyszerűsége és egyúttal buktatója az, hogy szimulálni képesek a tükörbenézés élményét” – mondta Ariss. Ennek köszönhetően a kutatók viszont fel tudják tárni, milyen befolyással bír ránk az önfókusz a különféle élethelyzetekben, körülmények mellett. 

A személyes, társas interakciókkal összefüggésben erős bizonyítékok állnak rendelkezésünkre arra vonatkozóan, hogy az alkohol egyfajta „szociális kenőanyagként” működik, felszabadítja a gátlásokat és jobb hangulatot biztosít. Különleges eredmény, de ez a hatás nem volt megfigyelhető az online beszélgetések tekintetében sőt, éppen az ellenkezőjét tapasztalták a kutatók. Az alkoholfogyasztás során jelentősebb volt az önfókusz, és egyáltalán nem volt hangulatjavító hatása. 

Az elmúlt években és számos körülmény mellett rákényszerültünk a virtuális konzultációkra. Azonban ez a kutatás is alátámasztja, hogy az online folytatott beszélgetések távolról sem olyanok, mint a személyes érintkezések. Sokan fáradtak és rosszkedvűek a konzultációk után. Ez sajnos abból a tekintetből is szomorú, hogy a pandémia alatt harmincszorosára nőtt a videó hívással rendelkező platformok kihasználtsága. 

Úgy tűnik, hogy a világjárvány alatt nem „csak” maguk a körülmények súlyosbították a depresszióra és a szorongásra való hajlamunkat, hanem az is, hogy a virtuális térbe kényszerültek a kapcsolataink. 

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást