Nem muszáj az erdő közepére költözni ahhoz, hogy javuljanak az esélyeink
A résztvevőket több szempontból is megvizsgálták. Elemezték pl. azt is, van-e különbség azok között a lakók között, akik 2011-ben még alacsony zöld minősítésű területen éltek, ám 2016-ban már magas zöld minősítésű területen laktak, hiszen Miamiban is figyelmet fordítanak a parkosításra. Emellett vizsgálták azt is, hogy a megkérdezettek neme, életkora, rassza milyen hajlamosító tényezőket tartalmaz, illetve mit mutatnak az eddigi statisztikák.
Az ötéves vizsgálat alatt kiderült, hogy azoknak, akik folyamatosan magas zöld minősítésű övezetben éltek, 16%-kal alacsonyabb volt az esélyük a kardiovaszkuláris betegségek kialakulására, szemben azokkal, akik alacsony zöld minősítésű területen éltek.
A kutatók ezután összehasonlították azok egészségét, akiknek a lakóövezete idővel zöldebb lett azokéval, akik továbbra is alacsony minősítésű zöld területen élnek. Megtudták, hogy itt is hasonló a különbség. 15%-kal nagyobb volt az esélye a szívbetegség kialakulására azoknak, akiknek ugyanolyan kopár maradt a környezete.
„Ezeket a megfigyeléseket több tényező is befolyásolhatja. Például a zöldebb területeken élő emberek minden bizonnyal többet vannak a szabadban, és kevésbé érzik maguknak stresszesnek a természet közelében. Szemben azokkal, akik egyszerűen nem is igazán tapasztalják meg, milyen érzés a friss levegőn lenni. Lényeges tényező lehet az is, hogy a növényzet némi védelmet nyújthat a levegő- és a zajszennyezéssel szemben, ami szintén egészségmegőrző hatású” – mondta Dr. Aitken, aki végül hozzátette: Olvass még a témában
„A fák ültetése és a parkosítás számos előnnyel jár, és viszonylag alacsony költségű befektetést kínál az egészség és a jólét javítására. Egy szívinfarktus ellátására szánt összegből nagyon sok fát lehetne ültetni a zöldítésre váró városrészeken. Ezzel 100 lakosból 10 esetében úgy tűnik, megelőzhetnénk egy későbbi szívbetegség kialakulását.”
