Véletlenek nincsenek? Szinkronicitás és a világmindenség titokzatos rendje

Véletlenek nincsenek? Szinkronicitás és a világmindenség titokzatos rendje

Címlap / Kikapcsolódás / Szórakozás / Véletlenek nincsenek? Szinkronicitás és a világmindenség titokzatos rendje

A szinkronicitásról nem sokat tudunk, inkább csak feltételezünk. Felfigyelünk dolgokra, aztán már szándékosan figyeljük, értékeljük, és keressük benne a rendszert, hogy megértsük, ezáltal használhassuk, kiaknázhassuk előnyeit. Egyesek úgy gondolják, hogy egy titokzatos „rendezőelv” van a háttérben, mások a nagy számok törvényével magyarázzák a dolgokat… Egy biztos: egyre többen hisznek benne, és egyre többen mondják azt: semmi sincs véletlenül.

Törvényszerűségek és rendszerek

A matematikában, a fizikában, a közgazdaságtanban, a természettudományokban számos olyan törvény van, amik olyan működési elveket mutatnak be, melyek logikailag ugyan azon szabályok szerint működnek, csak a megnevezéseket kell átírni adott tudomány szerint.

A világ szinte minden dolga azonos elv alapján működik. Tehát minden mindennel összefügg, azaz mindenre rendszerként kell tekinteni.

Széljegyzetként említeném meg, hogy mostanában – szerencsére – már az emberi test működését is rendszerként kezelik, aszerint gyógyítanak.

Véletlenek?

Vannak véletlenek – szinte minden az. Fordítsuk meg a dolgot: a „véletlen” kifejezés azokra a történésekre vonatkozik, melyekről nem tudjuk, hogyan, miért, mi okból jönnek létre, de ettől még lehet benne rendszer.

Egyre több ilyen történésről derül ki, hogy van köztük bizonyítható kapcsolat, vagy több ponton logikai összefüggés.

Az sem félresöprendő, hogy ha lenne arra kapacitás, hogy ezeket a véletleneket jegyezzük, és kiértékeljük, hamarabb megtalálnánk a választ.

Fontos megemlíteni, hogy az emberiség azért maradhatott fent, azért tanulhatott – ezáltal fejlődhetett azzá, ami –, mert egy nagyon fontos tulajdonság volt a birtokában: a megfigyelés képessége. Ez a tanulás alapja.

A Hold és az ő titka

A szinkronicitás magyar vonatkozása két érdekességre, egybeesésre alapoz.

Az egyik, hogy egy, a Hold felszínéről készült felvételen, mely a Prinz-kráterről készült, látszik egy igen érdekes dolog: a fotón Magyarország hegy- és vízrajzi térképének mását láthatjuk.

A másik érdekesség, hogy egyedül itt, ennek a nyelvnek a sajátja, hogy a földterület mértékegységét a „hold” szóval jelöljük. 

A hasonlóságot amúgy, Hédervári Péter kislánya vette észre, melyről Hédervári 1970-ben írt, a Hold és meghódítása című könyvében. 

…és a történelem

Lincoln és Kennedy élete között számos egybeesés van, melyek szinte már borzongatóak. Néhány ezek közül:

Lincoln 1846-ban, Kennedy 1946-ban lett kongresszusi tag, Lincolt 1860-ban, Kennedyt 1960-ban választották elnökké.

Mindkettőjüket pénteken, fejlövéssel ölték meg, feleségük jelenlétében, sőt, Lincolt a Ford Színházban, míg Kennedyt egy Ford által gyártott Lincoln gépjárműben ölték meg.

Lincoln merénylője 1839-ben, Kennedy merénylője 1939-ben született, és mindkettőjüket még a tárgyalás előtt megölték. Mindkettőt Johnson nevű alelnök követte az elnöki székben.

Lincoln titkárát Kennedynek hívták, míg Kennedy titkárát Lincolnnak. A Monroe név is visszaköszön,

Lincoln halála előtt egy héttel járt ebben a városban, míg Kennedynek Monroe volt a szeretője – aki Norma Jeane Mortenson néven született.

Paul Kammerer és Schopenhauer

Ők azok, akik jegyezték a véletlen egybeeséseket, és igyekeztek magyarázatot találni rá.

Kammerer dokumentálta és osztályozta azokat. 1850-ben Schopenhauer tanulmányt írt róla, melyben azt jelenti ki, hogy létezik egy természeti törvény, mely egymáshoz rendeli ezeket az eseményeket, és az ember élete ezen tervszerűség alapján zajlik.

Azt mondta: a véletlen rendeltetése csupán a sors beteljesítése, vagyis véletlenek nem léteznek.

Jung a pszichológiában lelt a magyarázatra, és több esetet dokumentált. Szerinte a szinkronicitást tapasztaló személy számára ezek a történések jelentéssel bírnak, melyet ha felismer, változás áll be a páciens állapotában. A szinkronicátást – szerinte – egy kollektív tudatalatti vezérli.

A szinkroniciás fogalmának meghatározása 1930-ban történt meg, Jung és Wolfgang Pauli fizikus vitája, levelezése kapcsán.

Felesleges azon vitatkozni, hogy létezik-e szinkronicitás, avagy nem. Inkább higgyünk tapasztalatainknak: figyeljünk és elmélkedjünk. Hátha hasznunkra válik ez a tudás!

VIDEO 10 ecset, ami nélkül lehet sminkelni, de nem érdemes

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!