Hogy mi mindenre érdemes figyelnünk, abban Iván Gyöngyi dietetikus, táplálkozástudományi szakember segít most eligazodni.
Pontosan mikor beszélhetünk vegán életmódról?
Vegánság alatt azt értjük, amikor az adott személy nem fogyaszt semmilyen állati eredetű terméket. Tehát nem eszik húst, húskészítményeket, halat, tejet, tejtermékeket és tojást sem. Előfordul, hogy a méz is kimarad az étrendből, mivel azt állatok „készítik”.
Milyen előnyei lehetnek az állati fehérjéknek, amelyeket vegánként mellőzni kell?
Először érdemes tisztázni, hogy a fehérjék aminosavakból állnak. Az aminosavak közül 8-at esszenciális aminosavnak tekintünk, ami annyit jelent, hogy a szervezetünk nem képes előállítani őket megfelelő mennyiségben. Ezek az aminosavak a következők: fenil-alanin, izoleucin, leucin, lizin, metionin, treonin, triptofán és valin.
Ténylegesen a lizin és a treonin esszenciális, ezeket semmiképpen sem tudja a szervezetünk előállítani. Két szemi-esszenciális aminosavunk a hisztidin és az arginin. Az állati eredetű élelmiszerek az összes esszenciális aminosavat tartalmazzák, vagyis komplettek.
A növényi táplálékok ezzel szemben inkomplett fehérjeforrások, mivel nem tartalmazzák egymagukban az összes aminosavat. Ezeket szakszóval komplettálni kell. Ma már megdőlt az az állítás, miszerint egy étkezésen belül szükséges a fehérjék komplettálása, de jobban oda kell erre figyelni, mint vegyes táplálkozás esetén.
Biológiai értéke a tojásfehérjének és az anyatejnek a legmagasabb. Ezt követik a tejfehérjék, a marhahús és a sertéshús. A növényi táplálékoké ezek után következik, kisebb biológiai értékűek. A biológiai érték megmutatja, hogy milyen mértékben hasznosul a bevitt fehérje a szervezetben, %-os értékben.
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
